A lehetõség elgondolkodtató. Véleményem, és ismereteim szerint (amelyek természetesen lehet, hogy tévesek/hiányosak), a dinoszauruszok a mai Föld bizonyos elszigetelt klímájú területein fennmradhatnának, noha csak nehézkesen.
A baj a klíma. A Kréta kor után megváltozott az egész bolygó éghajlata. A légkör összetétele is megváltozott, a mai nitrogén/oxigén arány más volt az oxigén javára. Lehet, hogy egy dinoszaurusznak úl kevés lenne az oxigén, amit a mai levegõbõl kapna.
A másik a már említett klíma. A Kréta-Harmadidõszak váltás felbolygatta a jó öreg Földgolyót, jöttek az új tengeráramlások, kialkultak új éghajlat-változatok. Hogy mi is ennek az oka, ne menjünk bele, kismillió elmélet ltezik ezek magyarázatára. A lényeg: kaptunk egy hidegebb bolygót, ahol létezik olyan, hogy tél. A hüllõk képtelenek lennének olyan hidegben megélni, belepusztulnának. A másik az ezek miatt megváltozott növényzet. A növényevõk lehet, hogy nem tudnák megemészteni az új, alkalmazkodó nõvényeket, és ebbe belepusztulnának. Így a húsevõk is igen hamar éhen halnának.
Nem tagadom, vannak olyan területek a mai Földön, amelyek otthonául szolgálhatnának a dinoszauruszoknak. Elég tágas a forró égöv, és, tegyük fel, a fent említett oxigén-arányváltozás sosem volt számukra probléma, mondjuk alkalmazkodtak hozzá. Ragadozójuk csak másik ragadozó dinoszaurusz lehetne, nem hinném, hogy a forró égöv ismert ragadozói, nagymacskák és krokodilfélék, komoly veszélyt jelentenének egy közepes méretû dinoszauruszra.
A másik probléma az evolúció kérdése. A Kréta óta eltelt 65 millió év. Ennyi idõ alatt lehetetlen, hogy nem következett be változás az élõlényekben. Sok a külsõ, környezeti behatás, illetve a már ismert alkalmazkodj-vagy-meghalsz elv. Ha élnének még dinoszauruszok, nem olyanok lennének, mint amilyenek a csntok alapján elképzeljük õket. Feltételezhetõen kisebbek lennének, hogy könnybben felmelegedjenek a napi aktivitáshoz (feltéve a a dinoszauruszok a valóságban nem melegvérûek voltak)
Ezek az én elméleteim. Kérlek, írjatok kommentárt!