Kihagytad a legfontosabbat hogy mindezeken túl még buzik is. Én nem sajnáltatom magam, csak kíváncsi vagyok hogy más is egy cipõben jár-e velem, hogy nincs hol/mikor/kivel haverkodni, és ezáltal nincs kivel elmenni szórakozni, ennélfogva dögunalmas minden. Ha meg valakivel összefutnék véletlenül, azzal meg hamar megrekedne bármiféle beszélgetés, mert egyszerûen nincs mirõl, az elmúlt 25 évem nagyjából így telt, nincs semmi nagy sztori vagy ilyesmi... Szóval ez így egy öngerjesztõ folyamat, amibõl a fõiskolától reméltem hogy ki tudok törni, és most hogy szinte biztos hogy nincs lehetõségem tanulni, elgondolkodtam egy kicsit hogy mi is az én jövõm, tökegyedül, besavanyodva.. Ennyi. Nem leszek "depi" és "öngyi" sem :) csak mondjuk melóból hazafelé hullafáradtan irigykedve nézem a metrón a jókedvû baráti társaságokat, és kíváncsi vagyok hogy mi a titok...
Informatika és tudomány
