Az Ebengubanizmus, mint mûvészeti irányzat, a 21. század elején jött létre. Két megteremtõje Kis Miklós és Ballabás Dániel, mindkettõ a mûfajban igazán nagyot alkotott. Õk indították és teljesítették ki a mûfajt. Az elsõ mû Kis nevéhez fûzõdik.
Elég
Fostam, de barna az arcom
bár szürkeegér
hogyha messze ám a tengeri
soha
de hisz ez már rég odanyalt
te sem
mit mondok neked semmi meszes
roppant
de hova ha nincs szaga
Igazán hihetetlen mértékû gyûlölet árad a mûbõl, ám, a Romantikához hasonlóan, ebben az irányzatban is jellemzõ az ellentétek jelenléte. A fent említett mûben például a gyûlölet mellett megjelenik a féltés, és a gyámolítás is (mit mondok neked semmi meszes).
A mû lényegében a visszamaradott társadalom bírálata, egy olyan, mélyrõl jövõ iróniával, hogy az, az egész társadalmat hirtelen a földönkívüliekkel is kibõvíti ily módon. A társadalom bírálata az elsõ 2 sorban teljesedik ki (Fostam, de barna az arcom
bár szürkeegér) Az a szó, h fostam, gyermekkori traumákra eredeztethetõ vissza, és arra, hogy szeretne a költõ kiszakadni a burzsoázia elnyomása alól. A barna szín, mint olyan, nem csak hogy leírja külsõleg a szar színét, mély érzelemmel van telítve, konkrétan a halál minél tovább való elodázása a cél. A szürkeegér mint olyan az valójában nem más, mint a hétköznapi nyárspolgárt megtestesítõ metafora. A vers, tehát az irányzat elsõ nagy mûve. Körülbelül ezzel egy idõben Ballabás Dániel is egy hasonló verset fogalmazott meg.
Variáció 1
Elõttem a tányér, benne makaróni
meg zseblámpa
talán ha a fejemre teszem
megehetem
de jó lenne ha köcsög dánok
nem jönnének
pont akkor, helyette basszameg
a jegesmedve
A tészta valószínûleg az emberekre (a tészta alakja, olyan, mint a férgeké) vonatkoztatható, melyek beszennyezik a Földet (paradicsom, itt: széklet) és mindent szeméttel borítanak be: fûszerek. A zseblámpa a napra vonatkoztatható, mely a beszennyezett Földbe fog csapódni, a költõ már a jövõképet fogalmazza meg a mûben. A költõ a fejére akarja helyezni: itt arra vonatkozik, hogy ha királlyá kiáltanák, biztosan megmentené a földet. A megevés szót valószínûleg a költõ a megmentés szóval azonosítja. Az utolsó négy sor a költõ világbeli megrendültségét és a dánok gyûlöletét fejezi ki (bár a Dánokkal a LEGO-ra, a LEGO-val pedig a gyerekekre is utalhat) vagy a gyerekek gyûlöletét, vagy ha az ellentétekre figyelünk, a gyerekek végtelen imádatát (pedofília) fejezi ki. Ezzel a két versel az irányzatot megteremtik és már majdnem világhírûvé teszik.
A két mû világossá teszi, hogy a mûfaj fõleg a társadalmat bírálja, amiért elnyomja az emberek mély költészet utáni vágyát. A stílus a végleteket mutatja a közösségnek, melyben kifejezésre juttatja, hogy mindenkinek tenni kell, azért, hogy a kommunizmus utópiája testet öltsön. Bár a költõk nem mondják ki ezt soha szószerint. Sõt Kis egyenesen elhatárolja magát ettõl. (De hát kit érdekel, végülis csak egy hülye költõ).
Kis második verse az Ebengubanizmus egyik fõ jellegzetességét emeli ki.
Látásfóbia
Arcomon a csontos
Valagamon a pattanás
mind azt ordítja
Repked a Bors a határ felett
mintha messze dobnék
olyan messze mint a kecske a káposzta
de a haragja a Földet többet el nem kerüli
Az, hogy az elsõ két sorban különbözõ testtájakat ír le a költõ, az azt jelenti, hogy metroszexuális, és másra se tud gondolni. Ez visszavezethetõ a korai korszakára a költõnek. Az ordítás, a határ meg a dobás szó mind a kitörni vágyást fejezi ki, hogy szeretné letörni az akadályokat. A kecske és káposzta népköltészeti elem, ami minden ebengubanista költõ furcsa sajátja, és mindez a kitörni vágyással együtt akár azt is jelentheti, hogy magát a népköltészetet képzeli el akadályozó erõnek. És a kitörés egyetlen megoldását a teljes apokalipszisben látja. Tehát a Folklórt rémálomként fogja fel mindkét költõ. Ez kiderül Ballabás újabb versébõl is.
Hangok
A winamp már megint lefagyott
hogy baszná meg
mindig entert nyomok
Shift+Enter helyett
hogy baszná meg
ezért elõveszek egy körzõt
és rajzolok vele egy pipacsot
A költõ a Winamp szó alatt a Folklórt érti. Itt arra utal, hogy a Népköltészet már idejét múlt, nem érdekel senkit, csak akadály, melyet a maradiak húznak maguk köré, és egyben a költõk köré is. A különbözõ gombok a költõ vágyait fejezik ki. Az Enter az élet. A shift+Enter a halál megfelelõje. A költõ emiatt az elmaradottság miatt inkább meghalna, semmint hogy éljen, de nem tud mást tenni. A mû vége természetesen ismét ezekre utal. A körzõ a gyilkolás eszköze, a pipacs pedig újabb népi szimbólum. A költõ a körzõvel a pipacs (népköltészet) életére törne, azonban kudarcba fullad a cselekvés.
Az elkövetkezõ idõszakban többen csatlakoztak az Ebengubistákhoz. A kortársak kedvelték ezt az irányzatot könnyedsége miatt, bár sokan a legmélyebb érzelmeket is belevezették. Ilyenre még, a kezdeti idõszakból, legjobb példa Kis egyik verse:
Beteg
Lelketlen ördög
nem más mint szemét
hisz láthatod
ha szemed nem bûzlik
szarba dobod
de hanyatlik már uralma
mint egy hamis zerge
A lelketlen ördög lengyel népi szimbólum, lásd: "Hogyan kereste az ördög a pokol nyílását", eme versében a költõ a teljes népköltészet ellen foglal állást. A különbözõ érzékek fokozzák a fenyegetõ érzést. Az uralma hanyatlik, felfogható afféle ideáljövõképnek, és a költõ reméli, hogy ez be is következik. A zerge, mint olyan, a természetet szimbolizálja, ám a hamis jelzõ a költõ negatív véleményét fejezi ki a természet, és a folklórizmus kapcsolatáról. A következõ jelentõs költõ Tajti Dávid volt.
Elsõ mûvében már a társadalmat bírálja.
Mao Ce Carlos
Elõttem a kétszázas,
Roberto Carlos büszkén néz le róla
Sok van belõle az országban
Annyi mint a szemét,
Vagy mint kínai kisebbség
A kétszázassal, a költõ, a pénz eszközére tekint, és láttatja, hogy nincs is igazán nagy értéke, mert rengeteg van belõle. Roberto Carlos-szal két személyt szeretne egyesíteni. Az egyik a nagy uralkodó, a másik a nagy focista, tehát azt szeretné elérni, hogy a nagy uralkodók a néppel együtt sportoljanak, esetleg együtt focizzanak. A kínai kisebbség kifejezés ellentét, de egyben párhuzam. Hiszen a nagy létszámú kínai nép nem lehet kisebbség, de ha egyszer egy másik országban csak kisebbség lehet, mit tehetne. Tajti ebben a versében arra utal, hogy szeretné, ha a kínaiak uralnának minden országot, mert sokaságukkal minden országot uralhatnak. Összességében, a mindenkori kínai vezéreket arra szeretné kérni, hogy focizzanak a néppel, de ezért a szórakozásért ne kapjanak pénzt, vagy egyéb juttatást. Tehát Tajti, a vers írója, ebben a versben jelentõsen bírálja a társadalmat, melyben élnie kell. (Lehetséges, hogy Tajti egy Dzsunkán született, és innen eme vonzódása a kínai néphez.) Mindenesetre költészete ismét egy darabot tett az Ebengubanista irányzat kiteljesedéséhez. A következõ vers nála is a folklórizmus ellen szólal fel.a vers címe is kifejezi a mondanivalóját: Az üveghegyen túl
Magasságtétellel s befogótétellel álmodtam
De
Pitagorasz ezt nem hagyhatta
Ezért
Köröket rajzoltam az ágyam fölé
Majd
Háromszögeket rajzoltam, s rájöttem
Hogy
Ez az egész egy hülyeség
A mû, mint fent említettük, a Folklór ellen szólal fel. Megtagadja, és azt állítja, hogy nem is létezett soha. Ezt az „Ez az egész egy hülyeség” sorokból tökéletesen ki lehet olvasni. A mû kezdete arra utal, hogy mikor még elkezdett a költészettel foglalkozni, a hatóságok (amiket akár a maradi emberek korlátainak is tekinthetünk) felszólították, hogy ne tegye, de õ nem hagyta, nem hagyhatta abba. Erre mutat rá a következõ sor: "Ezért köröket rajzoltam az ágyam fölé" Ezzel utal a világ kerek tökéletességére, de megmutatja az ellenséget is: "Majd Háromszögeket rajzoltam" Ekkor eszmél fel, mit is tesz a népmûvészet a világgal, és a mûvészetekkel. A mû páratlan alkotás a maga tekintetében, mivel még Kisnél és Ballabásnál is jobban rámutat a Folklór bûnös voltára. Tajti mûveivel ezután nem találkozhatunk, mivel eme verse után néhány nappal, felöklelte egy kos a hegyekben. Azonban, mûvei így is maradandóak, és fõleg az üveghegyen túl-lal a mûvészete csúcsát érte el. A folklórizmus gyûlölete azonban ezután még jobban fellángolt, melyet Kis egy újabb versében fedezhetünk fel.
Arcomon köpet csorgott
Messzemenõkig elutasítom
hogy bármikor is ettem volna belõled
hisz már akkor láttam tévedésem
mielõtt egy melegbárban ébredtem
bárhogy van is
ez feletébb olyan mint
egy magzat
Kis ezt a mûvet költészete legtermékenyebb korszakában írta. A mûben jól láthatóan utal a folklórra, és megerõsíti hitvallását, miszerint sosem fajulna arra, hogy folklór elemeket vigyen mûvébe (elutasítom hogy bármikor is ettem volna belõled). A 3. sorban meglepõ fordulatot vesz a mû, a nemességre utal (melegbár), így közvetve utal a francia forradalomra is. Ezt arra használja fel a költõ, hogy a folklórt, a francia forradalommal hasonló módon kell eltiporni. Van egy költõi vallomás is a mûben. "Láttam tévedésem", itt gyerekkorára próbál célozni a költõ, mikor tényleg betévedt egy melegbárba Ballabás mûvészúrral, és arra a következtetésre jutottak közösen, hogy ezt az elfajzást meg kell akadályozni. Ezért szinte egyszerre és közösen megalkották az Ebengubanizmust, melynek vannak hiányosságai, ezt jól tudják, de ezen hibákat az irányzat késõbbi képviselõi (pl.: Tajti) sikeresen korrigálták/korrigálják.
Informatika és tudomány
