Szerintem nem feltétlenül jó mindig ez a lila ködös ábrándozás. Szép-szép meg oké meg minden de nagyon hamar rá fogsz döbbenni, hogy nem egészen így működnek a dolgok. Egyetlen helyzet sem általánosítható amiben emberi faktor szerepel. Jó, persze, vannak irányvonalak, de sosem tudod hogyan reagál valaki, vagy mi lesz a végkifejlet.
Pontosan ezért zsigerből rühellem a nem egyenes embert. Nekem jöjjön oda aztán mondja a pofámba ha valami nem tetszik. Legyen egyenes és racionális. Csak ez ma már nem divat. Mindenki adja a "jajjdekurváraszentimentálisvagyok" című műsort, a fontos dolgokat pedig elfelejtik az emberek. Mert az ma már nem divat.
Én mindig azt mondom, hogy mindenki a saját szerencséjének a kovácsa. Olyan lesz az életed amilyet alakítasz magadnak. Ez vonatkozik mind a kapcsolatokra, tanulmányokra, melóra, anyagiakra, mindenre. Aki meg siránkozással tölti az idejét afelett elrepülnek az évek. Ez lehet, hogy bunkón hangzik, de attól még így van. Tetszik a csaj? Akkor odamész. Nem parázol, hogy "jajdemivanha..." mert amíg ezen parázol addig már le is lépett egy másikkal, te meg baszhatod, és indulhat a siránkozás meg az agyalás előről. Ez egy ilyen ördögi kör.
Csak a tettek számítanak, a gondolatok nem.
Ja, és amúgy mindenki hazudik. Ennyi.
Minél hamarabb fogadja el az ember azt, hogy az életben igenis történnek rossz dolgok, annál könnyebb lesz majd elviselni őket, és talán nem fog egy nyáladzó idiótához hasonlóan a földön fetrengve bőgni önkívületi állapotban, hanem talán fel is tud majd állni, esetleg el is tudja majd viselni a nehéz időszakokat, mert nem a lila ködös illúziók és az ábrándok vezették a tetteit, hanem értelmes, egyszerű, jól megfontolt és emberi cselekedetek vezették oda ahová vezették.
De ha már tényleg a könyveknél vagyunk, akkor Joe-val értek egyet. Simple as fuck. Mindenki érezze jól magát, tegye azt ami neki örömet okoz, de ésszel, felelősen, a többi pedig majd jön magától.
Pontosan ezért útálom amikor valaki pl. azt mondja, hogy: "Most nem akarom elkötelezni magam..." Az én olvasatomban ez a kövekezőt jelenti: "Nem akarok megfelelni ezeknek az (amúgy teljesen alapvető) elvárásoknak." Szerintem ha már rögtön úgy indul az egész, hogy kötelezettség akkor (pont az előbbiek miatt) már megette a franc az egészet. Én jól akarom veled érezni magam, ezért akarok veled megismerkedni, időt tölteni veled, te meg azt mondod, hogy kötelezettség, kvázi teher lennék számodra? Már így látatlanban? Hát akkor menj anyádba. Kb. ez a szitu.
Az, hogy pl. tiszteled a másikat vagy figyelmes vagy, vagy mondjuk nem csalod meg, stb. az nem megfelelés kérdése, hanem egyszerű üzlet. Te teljesíted ezeket a feltételeket és cserébe (jó esetben) megkapod ugyanezt. Ha ez nem működik akkor meg no deal. Ha igen, akkor meg boldogok vagytok. Simple as fuck.