Két fajta felfüggesztésû mágnesvasút készült eddig.
A Japánok a taszító, a Németek a vonzó módszert alkalmazzák.
A Japcsi módszer még sok problémát mutat, de ha végre stabilizálni tudják, akkor olcsóbb lesz az üzemeltetése mint a vonzós módszeré..
A német megvalósításban több elv együtt érvényesül.
Egyrészt a "sín"-ben lévõ tekercsnek mint lineáris (-azaz kiterített) motornak csak azon a szakaszán létesítenek mágneses teret, ahol a vonat éppen tartózkodik.
Az elve egyébként az aszinkron motor elv.. lenne.. azaz több tekercs van egymás után, ezekre idõben eltolva kapcsolunk feszültséget, akkor a mágneses tér maximuma a rákapcsolási sebességgel együtt halad tekercsrõl-tekercsre..
Miután gyorsabban halad a mágneses tér maximuma, mint azt a tömeggel rendelkezõ mozgó rész követni tudna, ezért "elszaladva" mellette "megelõzi" a mozgó részt, így hozva létre benne az indukált feszültséget.
Miután Lenz törvénye szerint az indukció létrejöttét gátolni igyekszik, ezért az indukált áram iránya olyan, hogy mágneses tere csökkentse az indukció nagyságát, azaz elmozdítsa a mozgó részt a mágneses maximum irányába.
Persze ha teljesen utolérné, azaz szinkronná válna a mozgása akkor megszûnne az indukció, és akkor nem lenne vontató erõ sem, ezért
kialakul egy egyensúlyi helyzet a lemaradás mértékében.
Ez a lemaradás folytonos.. azaz ezzel a lemaradás mértékkel lesz aszinkron a hajtás..
A mosógépben a tekercsek egy henger paláston helyezkednek el, így ott, körbe-körbe fut a mágneses tér maximuma.. A mágnes vasútnál "kiterítették a hengerpalástot", azaz eleve egy síkban egymás mellé helyezték el a tekercseket..
A mágneses tér nem csak vontatja a szerelvényeket, hanem a szerelvényeken lévõ tekercsekben indukált feszültséggel-árammal akkumulátorokat is töltenek, így ha a sínbõl eltûnne az áram, akkor a szerelvény tekercsei veszik át a sín tekercseinek szerepét.