Helyezz a kiskocsira olyan hintát, amelyen három lengõ van.
A két szélsõ 1-1 a középsõ 2 egységnyi tömegû.
Emeld a felsõ holtpontba egyik irányba a középsõ tömeget a másik irányba a két szélsõt.
Amikor egyszerre elengeded a tömegeket a kocsi nem mozdul meg.
Helyezd digitális mérlegre és ugyanígy lengesd meg.
amikor a három tömeg az alsó holtponton halad át, akkor a nyugalmi súlyerõnél jelentõsen nagyobb erõt mutat a mérleg.
Cseréld pálcákra a köteleket, és állítsd a hinta forgástengelyét függõlegesbe, hogy a gravitáció hatását az erõhatásból kizárd.
A talapzat és a tömegek között a gravitációs erõt rugók felhelyezésével pótold.
Most így fekve helyezd a kiskocsora és húzd fel úgy, hogy az oszott tömegek (az 1+1 tömeg ) az egyik "felsõ holtpontba, az osztatlan
a másik holtpontba kerüljön.
Ha cérnával rögzíted a holtpontba a tömegeket, akkor az összekötõ
közös cérna elégetésével a kocsira ható erõhatás nélkül el tudod indítani.
A lengés megindulásakor a kocsi+hinta rendszer tömegközéppontja messze elhagyja a kocsi+hinta rendszer területét.
A www.gezoo.fw.hu honlapon csónakos megoldással filmet is találsz erre a kísérletre.
Igaz ott az arányok miatt az ellenkezõ irányban hat az impulzuseredõ
a lengõ+kocsi tömegére, de a lényeg így is teljesül:
az impulzustétel nem teljesül.
(A rugós változatnál, csak pontos (rugóerõ-karhossz-tömegek) arányokkal lehet elérni az egyensúlyi állapotot, azt az egyetlen esetet amikor nem sérül az impulzustétel.)