#1557: valóban, gyakori HIBA a valószínûségszámítást és statisztikát TÉVESEN ALKALMAZÓK részérõl, hogy a kiindulási feltételeket nem vizsgálják.
Például a dobókocka sosem szabályos, de egy kaszinó kockát jól modellezhetünk EGYENLETES ELOSZLÁSÚ véletlenszámmal.
Pont a valószínûségszámítás ad választ azokra a kérdésekre, hogy hány dobás után kell kicserélnünk a kockát, illetve hányszor kell megkevernünk a paklit, hogy az EGYENLETES ELOSZLÁSHOZ közeli eredményt kapjunk.
De minden esetben valamit FELTÉTELEZÜNK, és a valószínûségszámításban fokozottan figyelni kell a ha-akkor szabályokra. Például a 7 egymásba pörgetés körülbelül elég egy jó egyenletes eloszláshoz, HA feltételezzük hogy egy egymásba pörgetése a kártyacsomagnak teljesít bizonyos feltételeket, köztük azt, hogy az osztó nem csal.
Egyébként a valószínûségi alapú modellek általában tényleg csak MODELLEK, hiszen legtöbbször determinisztikus jelenségekre használjuk õket. Itt úgy használjuk, hogy a HA feltétel nem teljesül, de JÓL KÖZELÍTI a vizsgált valóságos folyamat, ezért az eredmény is JÓL KÖZELÍTI a valóságban végzett megfigyelés.
Persze vannak tisztán valószínûséginek vélt folyamatok, mint például a radioaktív bomlás.