Gondolom, már mindenki ismeri a Brown mozgás érdekességeit.
Akinek újdonság, annak említem, hogy Brown ásványok
csiszolatait vizsgálva észrevette, hogy az ásványok zárványaiban lévõ oldatban "nyüzsögnek" apró valamik.
Élõlények nem lehettek, hiszen több ezer évvel korábban bezáródott a folyadék, így teljességgel kizárható, hogy élnének.
Azután rájött arra, hogy a por (pollen) szemcséket
a folyadék részecskéi "lökdösik", és ettõl mozognak.
Einsteint ez a megfigyelés a molekulák feltételezésére
ösztönözte, hiszen a mozgások megfigyelésével rájött arra, hogy ekkora mozgásváltozást, amit egy-egy irányváltásnál elszenvednek a porszemek, csak nagyobb
össztömegû részecskék okozhatnak.. Azaz nem egy-egy atom,
hanem az atomok egy-egy nagyobb csoportja(, ahogy elnevezte: molekulája, ) lökdösi a porszemeket.
Persze ezt a részecske mozgást többen tanulmányozták azóta. Aminek eredményeként természetesnek vesszük, hogy az atomok, a molekulák mozgási sebessége közvetlen,
szoros kapcsolatban áll a gáz v. folyadék hõmérsékletével, ezen keresztül az energia tartalmával.
Nos, ez egy "újabb hamis törvény".
Hogy miért? nagyon egyszerû! Vegyünk egy kevés 6 K fokos (-267 C fokos) Hélium gázt. Ezen a hõmérsékleten semekkora nagy nyomáson sem csepfolyósodhat, lévén, hogy
közel egy fokkal a kritikus hõmérséklete felett van.
És ezt a 6 K fokos pl. 1000 bár nyomású gázt kiengedjük
egy Venturi csövön át.. az általános gáztörvénybõl következõen az atomjainak a sebessége sokszor nagyobb,
mint az ehhez a hõmérséklethez tartozó sebesség lenne.
Azaz egyszerû számítással, a karosszékben ülve bebizonyítható, hogy két külön fogal összefogásából
adódott egy hamis törvény.
Mert az igaz, hogy a gázokat (folyadékokat) hevítve
növekszik az egyes atomok(molekulák) mozgási sebessége,
de az már nem, hogy ebbõl a mozgási sebességbõl a
fordítottja is igaz lenne, azaz minden esetben meghatározható lenne a gáztér(folyadéktér) hõmérséklete is.
Egy szemléletesebb példa a biliárd.
Legyen a fehér golyó 100 C fokos, a többi 10 C fokos.
Hiába lõjjük a többi közé, és hiába kelt óriási pattogást
az asztalon a 100 C fokos fehér golyó, a többi golyó hõmérséklete gyakorlatilag független a fehér golyó
hõmérsékletétõl.
Ha pedig az összes golyó sebességét összegezzük,
a klasszikus Maxwell (vagy. Gauss) féle sebesség eloszlási görbét kapjuk, megint csak függetlenül
a golyók által birtokolt (szállított) hõmennyiségtõl.