" A tapasztalatom az, hogy az emberek sokszor azt sem látják, ami az orruk elõtt van"
Tökéletesen egyetértünk!
Legfeljebb annyit teszek hozzá, hogy ha sok folyamatot ismerünk és valami hasonlónak véljük azt amit látunk, akkor hajlamosak vagyunk átlépni a látvány felett.
Jó példa erre a kötélhinta.
Megsérti az impulzus megmaradás tételét, de nem látjuk. Eszünkbe sem jut elemezni a mozgását.
Hiszen kisgyerekként természetesnek vettük a mûködését, fizikából az
m*g*h=(1/2)*m*v² összefüggést is ezen gyakoroltuk.
Ki lenne olyan elvetemült, hogy az állványát rugókra helyezze, a kötelet, merev rúdra cserélje és a felsõ holtpontból indítsa a folyamatot?
Pedig ha az ilyen elvetemült ezt megtenné, akkor azt tapasztalná, hogy
az alsó holtponton a súlyerõnek és a centrifugális erõnek az összege nyomja le az állványt.
És ugyanennek az erõnek csak a parányi töredéke kell a felsõ holtponton ahhoz, hogy a folyamat fennmaradjon.