Szerintem Albertus a gravitációs erõtérrõl beszél (az erõ és az erõtér nem ugyanaz!!!), ami nagyobb tömeg esetén valóban nagyobb, de két testet vizsgálva két test egymásra ható gravitációs ereje ugyanaz, ezt fejezi ki a már többször emlegetett képletbe az m1*m2 szorzat…
A földre ható erõ nagysága F1=G*m1*m2/(r*r) a rám ható erõ nagysága F2=G*m2*m1/(r*r). Ez szerintem ugyanakkora.
Ha van egy harmadik test (pl az olajcsepp) akkor persze a gravitációs erõ az m1*m3 illetve m2*m3 szorzattal lesz arányos (most a távolságokkal nem foglalkoztam, mondjuk ugyanolyan távol van az olajcsepp mindkét tömegtõl), ami azt jelenti, hogy a test a nehezebb test felé fog elmozdulni (ha más erõk nem hatnak rá).
Albertus! A gravitációs fotonok alatt a gravitonokra gondolsz? Ha nem akkor mire?
A másik dolog ami megütötte a fülem:
„Ha Newton tisztában lett volna a fotonokkal, akkor Einsteinnek hívták volna.
Így olyan törvényeket alkotott, amiket sorra helyesbítenek.”
Newton törvényeit nem kell helyesbíteni. A klasszikus fizika keretein belül nagyon jól leírja a jelenségeket. Einstein általános relativitás-elmélete a klasszikus közelítésben visszaadja a Newton eredményeit. Egyszerûen vannak újabb elméletek – amik más vagy tágabb korlátok között érvényesek.