Újabb példa az elmúlt napok vitájához.
Newton törvényei sem minden esetben érvényesek:
Állítsunk egymással szembe (, síkjukat egymással párhuzamosan), két db egyforma (pl. 1 m2) felületû sík lemezt.
Egyik lemez legyen T1=1000 fokos, a másik T2=3000 fokos hõmérsékletû.
A hõáram (fotonáram) eredõje a magasabb hõmérsékletû lemez felöl az alacsonyabb hõmérsékletû felé valósul meg.
Ezzel egyben a a fotonok által átadott impulzus mennyiségek eredõje ugyanebbe az irányba mutat.
Az átadott impulzusmennyiség nyomóerejének eredõje úgy szintén.
Pedig triviális, hogy a magasabb hõmérséklet felöl érkezõ fotonok
az alacsonyabb hõmérsékletû lemezt nagyobb erõvel nyomják mint a fordított irányba haladó fotonok.
Azaz két lemez hat erõvel egymásra, mégis a két erõ különbözõ nagyságú.
Pedig Newton törvénye szerint két test között ébredõ erõk iránya ellentétes, nagyságai azonosak.
Hát nem azonosak.
A gravitáció esetében
5,9742e24kg tömeg gravitációs hatása / 510 065 600 000 000 m2
felületen keresztül hat azaz 11712611083,75 kg hatása jut minden m2-re
ember esetében hozzávetõlegesen 40 kg/m2 ..
A két térerõsség aránya: 292 815 277,094 azaz közel 300 millió az egyhez.
A hatóerõ nagysága és iránya a felszíni térerõsség függvénye.
Azaz a Föld az embert 300 milliószor jobban vonza magához, mint az ember a Földet.
(Ha valaki nem értené az összefüggést: a gravitációs erõhatást is sugárzással (gravitonok) fotonok közvetítik a testek között.)