Sziasztok!
Látom Basic nem szabadult a tévhiteitõl és azokat tényeknek állítja.
Kedves Basic tévedsz! Rettenetesen nagyot!
Nézzük mit állítasz: Két test erõvel hat egymásra és ez az erõ
egyforma nagysággal hat mindkettõre, ezért azt állítod, hogy
két töltés egyforma erõvel taszítja a másikat.
Szimuláljuk látható rugós erõmérõkkel a jelenséget!
Legyen két, nyugalmi helyzetben 10 cm (azaz 0,1 m) hosszú, kék házas
erõmérõnk. Mindkettõ nyelve 1 cm-es piros-fehér csíkokkal 10 részre osztva. Ilyeneket az iskolai demó készletben találunk.
Az egyik 20 N a másik 10 N maximális értékkel, azaz az egyiken
minden csík F=2 N erõt, a másikon minden csík F=1 N erõt jelent.
a 2 N/csík szimbolizálja a Q=2 C töltés felületi térerõsségét,
az 1 N/csík szimbolizálja a Q=1 C töltés felületi térerõsségét,
Miután a térerõsség hat a másik gömb elektronjaira, helyezzük a két
erõmérõt az asztalra egymással párhuzamosan és kégeiket nyomjuk össze
a kétoldalra helyezett vonalzókkal úgy, hogy a Q=2C-t szimbolizáló
erõmérõ F=10 N-t mutasson.
Na moszt nagyon figyelj!
Mindkét erõmérõn 5 csík látható! Azaz az össz erõ F=5*1+5*2=15 N
Ha az egyik vonalzó mögé erõmérõt helyezünk akkor ezen valóban F=15 N erõt mérünk.
De a két töltést szimbolizáló erõmérõ külön-külön:
A Q=2C szimbolizálója F=10 N erõt, a Q=1C szimbolizálója
pedig csak F=5 N erõt!
Miért nem egymás végéhez támasztottuk az erõmérõket?
Mert nem a térerõsséget hatnak egymásra!
Mert nem a térerõsségek támaszkodnak egymásnak!
Hanem a térerõsség hat a töltéseket hordozó elektronokra!
Így a két erõ is párhuzamosan hat a másik gömbre, pontosan úgy mint az erõmérõk a másik vonalzóra!
A gravitáció, vagy a két, különbözõ hõmérsékletû egymással szemben lévõ 1-1 m2 -es felület esetén is ugyanígy van.
Hat egyiktõl erõ a másik felé, és egy másik erõ viszont irányban.
A két erõ összegét érzékeljük taszító vagy vonzóerõként kettõjük között.
De ez (mint láttuk!) nem azt jelenti, hogy az eredõ mindkettõre egyformán hatna!