Az impulzustörvényrõl:
Nézzünk meg egy hintát. A kötélzete mindig az alsó holtponton való áthaladáskor szakad le! Miért?
A Gravitáció és a hintán ülõ lengeti be a hintát. A felsõ holtponti helyzeti energia, az alsó holtpontban mozgási energiává alakulva jelenik meg.
Ekkor a kötélre nem csak a hintában ülõ személy tömegének súlyereje, hanem a lengés miatti centrifugális erõ is hat.
Pontosabban a kettõ erõ összege tépi el a kötelet.
Mit jelent ez?
Csupán azt ami a szemünk elött van baba korunk óta, de nem látjuk meg:
A kötélen keresztûl a hintázó az erõt a hinta szerkezet vázán keresztül a földre ható erõvé alakítja.
Bár igaz, hogy csekély ez az erõ a föld 12 000 km-es átmérõjû gömbjének tömegéhez képest, de van.
Azaz a föld-hinta rendszert a föld felé ható erõvel gyorsítjuk.
Az teljesen más kérdés, hogy mennyire csekély ezen erõ. A létezése a lényeges.
Mert jól mérhetõen létezik egy erõ ami a föld-hinta rendszert
egy adott irányba gyorsítja, azaz
íme egy újabb termelt egyirányú impulzus, ami ellent mond az impulzus megmaradás törvényének.