A dolog életkortól függetlenül elítélendõ. És akkor most emberünk tönkre vág egy családi békét, hogy bizonygassa, az apja sem tökéletes? Túl azon megnézném, hogy anyuka nem-e épp ugyanúgy ugyanazt megteszi csak az nem derült ki. Talán anyuka fából van? Vagy csak nem kapta meg a férjétõl annak idején amire számított és letett a dologról. Ettõl függetlenül mindenkinek megvan a szexuális étvágya. Senki se szent. Anyuka is tudja jól, hogy a férje aktívabb mint Õ ha így áll a helyzet. Ott volt a kezében a lehetõség, hogy mindent megadjon a férjének. Miért nem tette? Bátyám havonta egyszer fexik le a párjával. Én meg ennyibe beleõrülnék. Akivel nem megy a szex, azzal össze se bútorozok. Ennyi. A "most ne mert fáj a fejem"-tõl pedig a sokadik után bevenném a "leszarom" tablettát és mennék vadászni. De eddig még nem akadt olyan nõm aki nem élvezte volna velem. Sõt leginkább nimfomán lett mind és én voltam a "most ne mert fáradt vagyok" szerep kitöltõje. És tudom, hogy benne van a pakliba, hogy megcsalhat. De ez a megcsalás dolog a világ legnagyobb titka. Ha akarja úgyis megteszi és nem fogsz róla tudni. Ha apuka tudta volna, hogy visszanézhetõ az iwiw, biztos törli az elõzményeket. Mert megbántani nem akarta a családja egyik tagját sem ezzel. Tehát szereti õket. De senkije, még a felesége se kérheti tõle, hogy legyen fából! Ha tudta, hogy nagyobb és csillapíthatatlan a szexuális étvágya, miért Õt választotta ha tudta, hogy egy napon kevés lesz amit tud majd adni. Ráadásul ha jól emléxem csak hétvégenként van otthon. Ezt még anyuka se hiszi el hacsak nem tökhülye, hogy ki lehet bírni ennyivel. A másik része a szerelem. Pontosan az elérhetetlenségrõl szól az egész. Ami nincs azért vágyakozunk. Sosem álmodozom arról, hogy de jó lenne ha lenne egy számítógépem, mégpedig azért mert már van. A szerelem addig tart amíg meg nem kaptad a másikat. Mindenféle értelemben. Akivel leéltél mondjuk uszkve 20 évet és van X közös gyereketek arról aligha mondható el, hogy elérhetetlen. Tehát a szerelemnek át kell alakulnia szeretetté, ragaszkodássá. Ha ez nincs meg akkor max a gyerekek miatt vannak együtt. De az is becsülendõ, mert nem kis akaraterõt igényel. Nem tudom Ronny, hog hány éves vagy. Nem is érdekel. De mint ezelõtt is mondta, azt várdd el másoktól amit magadtól is elvárnál hasonló körülmények között. Ne ítéj el senkit ha nem próbáltad ki az Õ helyzetét. Ha majd Te is 50 leszel és elmondhatod, hogy mondjuk évente 4x voltál már csak a nejeddel, de soha semelyik párodat sem csaltad meg akkor majd ítélkezhetsz apuka felett. Bár addigra Õ se 50 lesz. De ha ez így lesz akkor bizonyosan szöget fog ütni a fejedben egy kérdés. Mégpedig az hogy megérte-e! Vajon a nejed pont ugyan olyan hûséges volt? Van olyan 60 körüli kolegám aki a kedves ágyas megdolgozását még akkor se hagyta abba amikor az asszony benyitott. Az meg szépen kisomfordált. Vagy olyan nagypapákról akik az egész utca asszonynépét ápolgatta. Az Õ jelszavuk az "egyszer élünk". Szóval nem akarok sem a hûséges sem a vadászó típus mellet sem érvelni, de végig kell gondolni, hogy megéri-e közbeszólni. A helyzetbõl egyébként én még azt iskinézem, hogy lehet, hogy közös megegyezéssel, "titkoljuk a gyerekek elõõt, mert nem lenne jó ha megtudnák" címszóval mindenki éli a saját kis életét. Ebben a korban a dolog már nem a szerelemrõl szól, hanem megszokásról.