Szenvedtem vagy másfél órácskát ezzel a tetû kiállítási karosszériával. Hát ebbõl kiállítás már nem lesz, az biztos! Viszont ha még jobban felhúz valami, akkor lehet, hogy bevágom a kazánba és csak a versenykasztni marad meg.
Régebben simán boldogultam az apró repülõmodellekkel, vagy a H0 méretû házakkal, de ez a kézhezálló méretes darab kifogott rajtam. Igaz, csak ciánakrilát ragasztóm volt itthon, de azt írták az újságban, hogy az is jó, csak túl gyorsan köt. Gondoltam, ez még nem baj. A baj az volt, hogy egyes helyeken egyáltalán nem kötött! Az alkatrészeket elõre festették és a festéknél nem fog a ragasztó. Ha meg lekaparod, ronda. Ráadásul a festés sem valami egyenletes. Az egyik hátsó légterelõre nem jutott festék, csak a mûanyag piros alapszínében "pompázik". Amikor kicsomagoltam, ez még nem volt feltûnõ. Bezzeg mikor egymás mellé ragasztottam!!! A fekete, fehér és ezüst alkatrészeket is ugyanabból a piros mûanyagból készítették, csak festve. Ezzel két baj van: amikor levágjuk az öntõkeretrõl, a vágási felszín piros lesz. Amikor ragasztjuk, a festék gyönyörûen oldódik és mindent összefoltoz a környezetében.
Egyenlõre meggyógyulok, azután várok néhány hetet, hogy elpárologjon a mérgem és majd meglátom. Talán megpróbálom a kritikus részeket finoman lecsiszolni és az egészet újrafesteni, ha lesz hozzá türelmem.
Azt javaslom, hogy a karosszériát hagyjátok a legvégére és gondoljátok át alaposan! Esetleg meg kellene próbálni a leírásban javasolt mûanyag-ragasztót (bár nem emlékszem, hogy írták volna a nevét).
Remélem, hogy a versenykasztni összes elemét csavarozni kell, ahogyan az elsõ légterelõjét is! Az viszont már most biztos, hogy azon semmit sem fogok festeni, vagy dekorálni. Ha fehér, hát fehér - ennyi!