Sok szépet írtatok, de annyi észrevételt engedjetek meg, hogy a total war az ugye a shogun-nal kezdõdött, ami forradalmasította a stratégiai játékok piacát. Ez tény, mégpedig pontosan azokat a dolgokat nem használták benne amikrõl írogattatok.
1. A játék lényege a kõ, papír és olló elve. Mégpedig itt a gyalogság megeszi a lovasságot, a lovasság az íjászokat és az íjászok a gyalogságot. Késõbb is ez lett csak több az egység és sokszínûbb lett a játék.
2. A játékban nem az a lényeg hogy 1000 fõs sereggel ledaráljunk 800 fõs sereget, mert jobb gazdasággal mûködõ hátországgal erõsebb egységeket és többet tudunk gyártani, hanem a térképadottságokat kihasználva, domborzati viszonyokat és idõjárást figyelembe véve taktikusan, aprólékosan bedaráljuk az ellen egységeit és megfutamításra vagy totális megsemmisítésre kényszerítsük.
3. A harcmûvészet onnan kezdõdik, amikor készítettek csatatervet és azt menet közben változtathatták zászlók és futárok segítségével nem pedig a csata végén a nagyobb veszteségû sereg vesztett, mert nem volt mód a csata hevében irányítani az egységeket. Ezért van szükség az egységek egyenkénti irányítására és ezért kell tartalékolni egységeket hogy bevethesd a gyenge vonalakon. Erre a játék teljesen életszerû és semmilyen másik játékban ilyet nem tapasztalni tudomásom szerint. Utánpótlás, fejlõdési szintek, stb. más játékok abban nagyok ez a játék viszont ebben alkotott maradandót.
Remélem ezzel nem tapostam a lelki világába senkinek...