A karma a szándékos tett. Nincs jó, meg rosz karma, azok késõbbi betoldások. De ha még nem is, akkor is beleférnek az elõzõ rendszerbe. Szintek vannak. A "világiaknak" még Buddha is a vallásos maszlagot nyomta a jóságról, erényekrõl, stb. Sõt, még a hülyébb szerzetesenkek is. Szutrák is mondják, csak olyan ind stílusban. Ha megérted kiderül, hogy nincs jó meg rosz, csak szenvedés, meg nem szenvedés. Ha szenvedést okozol, szenvedsz. Egyzserû visszacsapás. Nem kell misztifikálni. Könyen belátható. Ha gyakran megvered a szomszéd kölköt, egyszer megnõ, és visszagyepál. Ha dühödben bogarakat taposol el, a düh el fog emészteni, mert a düh már csak ilyen...
A 2 kiló rosz karmát csináltam, akkor kell 2 kiló jó is, és nullán vagyok, típusú gondolatok, kórosan nem buddhisták. Buddha okos fickó volt, és realista! A karma a tettek az élethelyzetek megoldásához annyi a köze, hogy a tudatállapot sokban meghatározza a reakciót, és annak hatását, vagyis hogy azt hogy éljük meg.
Az meg, hogy minden helyzetben, mindíg döntünk, persze... Minden döntés, amiket meg kell hozni. Ha az ember nem dönt, mások döntenek helyette.