De ha így lenne, akkor miért nem tudja minden ember, hogy miért született, mi a sorsa, mi a célja?
Azért mert a leszületés folyamán "elfelejtjük" (igazából nem, csak nem tudatos a dolog). Ezért voltak a természeti népeknél különbözõ rituálék, beavatások, a különbözõ korokba való lépéskor, hogy ezt felszínre hozzák. Mivel ezeket a mai társadalom kiírtotta (mivel primitívnek titulálta), így a mai embernek nehezebb dolga van, többek között ennek köszönhetõ a tinédszer kori lázadás jelentõs felerõsödése is. Az emberek elvesztették a kapcsolatot önmagukkal (az istenivel).
És hogyan lehet megismeri a karma -t Sajnos a karmáról nagyon keveset tudok, vannak itt akik hozzáértõbbek, talán õk megválaszolják.
Attól miért leszek szabad, hogy megismerem mik a szabályok és tudom mi miért történik velem? :-) Azért, mert így szabadon korrigálhatsz, szabadon fejlõdhetsz, nem pedig azon frusztrálod magad, hogy "miért vagyok ilyen szerencsétlen, mindíg rossz történik velem". De nem értem ezen mi nem érthetõ, hiszen így van ez "idelent" is. Ismered a szabályokat így szabadon mozoghatsz, elmehetsz bárhová, vásárolhatsz, csinálhatsz ami jólesik, ha megszeged a szabályt megbüntetnek, szerintem tök egyértelmû.
Az buddhizmus azt tanítja, hogy megvan írva elõre a sorsunk, meg céllal születünk mindig, megvan mindenkinek a helye? :-/ Errõl nem tudok nyilatkozni, nagyon keveset tudok a buddhizmusról.
A sorsát az ember maga alakítja ki, hiszen nem a sors dönti el például, hogy ha kimegyek az ajtón merre fogok elindulni, hanem én :S Igen a sors szó értelmezésével van a probléma. A sors nem azt jelenti, hogy meg van írva egy könyvben minden cselekdeted, és bármit teszel az sorsod és nincs döntésed. Képzeld el így: Katona vagy és kapsz egy küldetést (feladatot, ahogy jólesik): Keresd meg az ellenség táborát és mérd fel erejüket. Nem mondják meg pontosan, hogy merre menj, melyik pillanatban hova lépj, melyik fa mögött bujj meg, csak a célt kapod meg, hogy hogyan jutsz el oda nem mondják meg, az a te dolgod. Úgy is dönthetsz, hogy dezertálsz, persze azért kapsz büntit, ha elkapnak (nos a karma mindíg elkap, néha elõbb néha utóbb :)). Így van ez az életben is, mielõtt megszületsz kiválasztod a feladatod (nem kell nagy dolgokra gondolni, nem olyat választasz, hogy pl: megalapítom a Microsoftot és én leszek a világ ura :) ) pl.: barátság. Megérteni, hogy mi a barátság, hogyan mûködik, mit kiván az egyéntõl. Ennek megfelelõen találkozol emberekkel az életben, ennek megfelelõen jönnek a feladatok (nehézségek) és neked meg kell tanulni, hogy mi is az a barátság, ha sikerül következõ életedben más lesz. Mindez addig megy míg meg nem világosodsz (mert az nem megy egy élet alatt, csak akkor ha sok elõzõ ezt már elõkészítette), ha ez megvan kikerülsz a karmakerékbõl. Életünk a tanulásról szól, mely a szenvedésen keresztül történik.
Jelenleg így látom a dolgot, lehet, hogy ez nem igaz, nem tudom. Tanulok én is :)