Gondolj úgy a vágyaidra, mint ahogy tükörbe nézve látod magad. Látsz egy külsõ formát, valamit aminek a tartalmát te adod. Önmagában értelmetlen. Az a vágy ami nekünk van egy felszínes formája a szeretetnek. A mi szemszögünkbõl nincsenek vágyai, valójában nem errõl van szó...egy megvilágosodott elérte azt, hogy a vágyai "letisztultak" és tiszta formájukban vannak jelen, ami a szeretet, vagy együttérzés. Ehhez természetesen érdemes tisztában lenni olyan dolgokkal, hogy minden (értsd: az összes) érzelemnek a szeretet az alapja, vagy máshogy fogalmazva: a szeretet különbözõ szeletei, vagy aspektusai. Illetve, hogy a világon minden illúzió :).
Ennek megfelelõen aki megvilágosodott az nem tanul és nem is készít semmit, illetve ha a mi szemszögünkbõl vizsgáljuk akkor igen, de ennek pusztán az együttérzés a forrása.