Úgy látom eléggé rosszul értelmezted azt amit írtam. Bármi is lesz, ugyanúgy megveszem a játékot és játszani is fogok vele, valószínűleg legalább olyan sokat, mint anno a Diablo 3-al. Pontosan jól tudom, hogy a befektetők mennyire szarják majd le, hogy mi a véleményem a játékról, ha már megvettem. Amúgy a Diablo sosem lesz anyagi bukás már a neve miatt sem, hiába a gyengécske 3. rész, rengetegen meg fogják venni.
És igen, látom merre megy el a játékipar, a sok elkényeztetett rinyagép miatt, ami eléggé sajnálatos. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy mennyi új játékkal játszottam az elmúlt 5-6 évben.
Az pedig, hogy mi a szórakoztató, azt többféleképp is lehet értelmezni. Igen még abban is megvan az élvezeti faktor, hogy mondjuk egy bosson nem tudsz továbbjutni, vagy nem esik az az item ami neked kell, tehát megadja a motivációt, hogy folytasd. Nem úgy, mint Pistikénél, aki egy kis játék után a magas magic find miatt mindent összeszed, majd elégedetten veregeti meg a vállát, hogy milyen fasza gyerek. Ebből jön az, hogy egy kis idő után elkezd sírni, hogy szar a játék, mert hamar unalomba fullad. Igazából ezek az emberek a legelégedetlenebbek.
Nem tudom miért baj az, ha valaki bő tartalmat vagy kihívást is keres egy játékban az újrajátszhatóság miatt. Igen valószínűleg a hozzám hasonló emberekből van kevesebb, akik szeretik az összetettebb játékokat. Nyílván sok különböző réteg van és nem is lehet mindenki kedvében járni, viszont egy középutat lehet találni, amivel mindenki kiegyezhet.
Ugyan csak a Path of Exile-t tudom felhozni példának mivel ugyan az a stílus, abszolút nem casual gamer barát játék és még is rengetegen játszák mindenféle sírás nélkül. Igen most jönne a duma, hogy akkor játszak azzal.. Ok játszom is, de akkor is a Diablo 2-n "nőttem" fel, csak felé húzok inkább. Az ne legyen már gond, hogy támasztok valamiféle elvárást iránta...