A radioaktív salak tudtommal nem nagy aktivitású radioaktív hulladék, amellett, hogy mérgező és egészségkárosító. Értem, hogy a szénerőművekkel is baj van, de ez a topic alapvetően az atomenergiáról szól és nekem csak annyi a problémám, hogy az externáliák költségeit mennyiben veszik figyelembe, amikor gazdaságossági számításokat végzünk. Nagyon leegyszerűsítve most azt mondom, hogy vannak kutatások és vannak számok arra nézve, hogy a szénerőművek mekkora egészségkárosító hatást okoznak (ezek ugye társadalmi költségek, nem feltétlenül van benne minden az energiaárban), akár lebontva megtermelt gW-ra is. Tehát tudunk vele számolni. De azzal számolunk e, hogy az atomenergiával termelt hulladékok hosszú távú -és a lényeg tényleg a hosszú távon van, ami nem 100 év- mekkora költségeket fognak okozni. Jelenleg kialakítás alatt áll az első ilyen építmény, vannak kutatások a témában, de ahogy ma megmosolyogjuk az 50es évek erőműveit, úgy vajon az első szárnypróbálgatások e témában mennyire lesznek időtállóak 50-100-150 év múltán??? Direkt nem mondok hosszabb távot.
És egy picit más megközelítés: a szénerőművek termelt áramot mi fogyasztjuk, a hulladékok által keltett problémákat is nagyrészt mi viseljük. Az atomenergiánál viszont mi fogyasztjuk az áramot, a problémákat pedig áttoljuk a következő nemzedékekre.
Egy percig sem vitatom, hogy foglalkozni kell a szénnel is, ne érts félre.
Pontosabban jó lenne látni valami nagy közös tervet az energetika jövőjével kapcsolatban, amiben minden ország egyetért és elkezdeni azt megvalósítani. Most mindenki megy a saját feje után, ebből jönnek az olyan marhaságok, hogy a németek látszólag zöldek, valójában ezer sebből vérzik a mutatvány. Ennek része az
- energia megtermelése: ez ugye az erőmű kérdés
- szállítása: koncentrált termelés és áramszállítás vs. sziget rendszerek, amelyek önellátóak
- felhasználási hatásfoka: én itt látok óriási lehetőségeket, gondolva pl. arra, hogy mennyiben épeszű dolog, hogy 5 méter hosszú suvban üldögél egy ember a körút közepén a dugóban, pöfögtetve a benzin literjeit feleslegesen, holott megfelelő energiafelhasználással a hatásfokot növelni lehetne: megfelelő minőségű, akár teljesen újragondolt tömegközlekedés, kis városi autók preferálása, közösségi közlekedés, stb. De ide kívánkozik a lakások szigetelése ésszerű keretekig.
- szükségessége: jajj, ezért biztosan le leszek komcsizva :) de valóban létszükséglete az emberiségnek, hogy pl. las vegasban vagy dubajban éjszaka is nappali fény legyen? Okos vezérléssel akár egy otthon égve hagyott izzót is ki lehet kapcsolni, ezzel kicsiben is lehet takarékoskodni az energiával. Vagy pl. fény alagutak alkalmazása lámpák helyett, ahol az megoldható. És ide kívánkozik a standby üzemmód szükségessége, annak újragondolása. Itt és az előző pontban szerintem még őrült nagy lehetőségek vannak, ahogy fejlődés is van. És ha itt van áttörés, annak a hatása az összes többi pontra is hatása van, hisz kevesebb áramszükséglet, kevesebb termelés, elosztás, hulladékkezelés.
- termelés hulladékának, egyéb externáliák kezelése: ez pedig amiről most beszéltünk.
Én azért emeltem ki a hosszútávú tárolás problémáját, mert az én tudomásom szerint ennek jövőbeni költségei nincsenek beleépítve a jelenlegi áram árakba, ezért ferdítik a számítást. Tudom, hogy az erőmű elbontási költségei és pl. egy esetleges baleset okozta költségek (alapba fizetés) valamilyen mértékben benne vannak az árban, de mivel jelenleg nincs üzemelő végleges hulladéktemető, nem is értem hogy tudunk számolni annak költségeivel.