#7586: Én is át szoktam otthon öltözni, hogy ne a rendes ruhám koptassam. :S Az már oké, hogy hogy rendet kell(ene) tartani, sõt inkább tisztaságot, de azért messzemenõ következtetéseket nem kell levonni. E téren ismerem a két végletet, az egyik a családom (fõleg anyám, a rend- és tisztaságmániájával), a másik meg barátom családja, akiknek a házától kisebb sokkot kaptam, ugynais olyan belülrõl, mint a filmeken az éppen kifosztott lakások... Jellemileg ez max assnyiban mutatkozik meg, hogy szétszórt, de az élet más területein, pl. munkában vagy barátokkal a legkevésbé sem nemtörõdöm. A rendetlenségtõl nem lesz rosszabb ember. (S mondom ezt úgy, hogy én szeretem a rendet és a tisztaságot, s néha hozzávágnék valamit, amikor nagyobb felfordulást hagy maga után.)
#7624: Miért ironizálod el, csak mert salsoul írja? Ha reális céljaid vannak, és nem piros alsógatyában akarsz röpködni, akkor azokat el is lehet érni. Csak igen, tenni kell hozzá, és ha így nem megy, akkor változtatni kell. Hangsúlyozom: reális célok esetében. Ebben mi olyan észvesztõen nagy õrültség, hogy ekkora indulattal reagálsz?