Befejeztem a 125-ös szezont, sima gyõzelem lett a vége, 13 futamot sikerült megnyerni, és fel is mentem a 250-be, a Tóth csapathoz. Az rögtön látszik, hogy a 250 sokkal nehezebb. Az edzéseken még simán enyém a pole, de a versenyeken az AI vezérelte pilóták enyhén szólva érdekesen nyomják. A lassú kanyarokban sokkal szûkebben fordulnak, mint ahogy én tudok, és néha olyan kigyorsításokat produkálnak, ami ellentmond a fizika minden törvényének.
A másik probléma, hogy billentyûzetrõl rohadt nehéz kézben tartani a 250-es motort, sokszor teljesen váratlanul - és érzésre indokolatlanul - megcsúszik, emiatt aztán Katarban és Jerezben is elhajítottam egyszer a motort, így végül csak egy 7. és egy 9. hellyel nyitottam. Estorilban már helyreállt a világ rendje, fölényesen tudtam nyerni, de itt is volt egy-két meleg pillanat, majdnem eldobtam párszor a vasat. Mindenesetre a végére kissé unalmas 125-ös szezon után itt van izgalom bõven.
Informatika és tudomány
