A Wolfmother egy ausztrál hard rock power-trió, melynek tagjai Andrew Stockdale énekes-gitáros, Chris Ross basszusgitáros-billentyûs és Myles Heskett dobos. Zenéjükre olyan elõadók voltak hatással, mint a Led Zeppelin, AC/DC, The Who, Black Sabbath és Jimi Hendrix Experience. Pár éve már együtt zenéltek, amikor 2004-ben megjelent debütáló EP-jük. Ennek sikere nyomán egyre nagyobb fesztiválokra hívták õket.
2005-ben a banda Los Angelesbe ment, hogy együtt dolgozhasson Dave Sardy menedzserrel az elsõ nagylemezükön, ami az év szeptemberében jelent meg Wolfmother címmel. A lemezen a hetvenes évek rock-zenéje köszön vissza, stonerrel keverve. A szövegek pedig manókról, egyszarvúakról szólnak, ugyanis Stockdale szerint "Sokkal romantikusabb róluk énekelni, mint a kötelezõ rock and roll témákról". Az album Ausztráliában már négyszeres plantina-lemez, az Amerikai listákon 22. helyig jutott, a Rolling Stone pedig az év 15. legjobb albumának választotta. Az kimásolt kislemezek (Mind's Eye, White Unicorn, Dimension, Woman, Joker & the Thief) is sikeresek lettek, dalaikat több számítógépes játékban, valamint a Jackass 2 c. filmben is használják. 2006 októberében az a megtiszteltetés érte a zenekart, hogy õk játszhattak a Led Zeppelin UK Music Hall of Famebe való beiktatásán.
A Woman c. számukat 2007-ben Grammy-díjra jelölték legjobb hard-rock elõadás kategóriában, amit meg is nyertek, megelõzve többek között a System of a Down-t, a Toolt, és a Nine Inch Nailst.
2008 nyarán a zenekaron belüli nézeteltérések miatt Chris Ross és Myles Heskett. Sokan a zenekar feloszlásáról beszélnek, azonban Stockdale azt mondja, hogy új zenészekkel továbbra is Wolfmother néven fojtatja.