Mint említettem, a kérdés a hatásfok és a költség. Még a Skylab utáni nagy amerikai ûrállomás (késõbbi nevén Freedom, ami végül az ISS-é alakult) esetében voltak felmérések, hogy melyik technológia lenne nyertes, egy idõben, az 1980-as évek közepén pedig vegyesen alkalmaztak volna 37,5kW-os napelemeket és 50kW-os thermodinamikus generátorokat. Végül az 1980-as évek végén úgy döntöttek, hogy a napelemek megbízhatóbbak, és kiforrottabbak, ezért a tisztán napelemes megoldás mellett döntöttek.
Itt van két fantáziarajz 1986-ból, az akkori tervekrõl. A thermodinamikus generátorok parabolatükrei az állomás konzoljainak végére kerültek volna:
Informatika és tudomány
