teljesen érthetõek az elsõ benyomásaid, de ahogy kezded megismerni majd a térképeket, egyértelmûen meg fog változni a véleményed. a játék egyik alappillére az autentikusság, és ezt a csendes-óceáni térképek készítésénél sem felejtették el, ennél fogva többé-kevésbé az a földrajzi felépítés fogad minket, ami 70 éve az ott harcolókat is, természetesen minimális változtatásokat a játszhatóság kedvéért tenni kellett. azt kell észrevenni, hogy a földrajzi és strukturális adottságok merõben eltérõek Sztálingrádban és a csendes-óceáni szigeteken. míg a HoS-ban többnyire klasszikus, épített, urbánus környezethez szoktunk hozzá, ahol elég egyértelmûek a terek, a távolságok, a fedezékek, addig az RS-ben gyakorlatilag egyetlen térképtõl kapunk csak hasonlót, ez Saipan, az összes többi zegzugos, sûrû vegetációval körülvett erdõs, mocsaras terület vagy szanaszéjjel bombázott sziklás, földes környezet, lényegi fedezék nélkül. és azok a megszokáos és reflexek, amik eddig mûködtek, itt csak fenntartásokkal használhatók az új gameplay elemek miatt, gyakorlatilag nincs olyan pontja a térképnek, ahol biztonságban meg lehetne pihenni pár másodpercnél tovább. ez eleinte elég zavaró, de idõvel mindkét oldalon harcolva meg lehet szokni. az elsõ pár napon én is hasonló problémákkal küzdöttem, nem találtam a helyem sem a classok között, sem fizikailag a mapon, mostanra talán már csak Guadalcanal az, ami gondot okoz, de a többinek az apró ám lényeges részleteit, finomságait sikerült talán kitapasztalni, szóval annyit tudok javasolni, hogy még véletlenül se vegye el a kedved az elsõ pár "új" tapasztalat, és hamarosan rendben leszel
Informatika és tudomány
