Azt, hogy mit láttak az égen akkor tudjuk meghatározni, ha megtaláljuk a jelenség idõpontját. Mivel több ezer év telt el az óta, és a precesszió hatására az adott pont már máskor látható, így azt az idõpontot határozom meg, ami a mostani európai idõzóna szerint van. Az évben 8760 óra van, amit végigtekintve (hátha találunk valami érdekeset), elég hosszadalmas. Az egyik nevezetes napon, a téli napforduló idején, egy érdekes csillagállás látható a jelzett irányokban. Ez a nap fontos volt az õsi keleti kultúrákban, a keresztény hitvilágban (habár valószínû, hogy a Mitrász vallásból vették át), valamint a Stonehenge-nél is kimutatható.
A Stonehenge szerkezete úgy épül fel, hogy a nap a sugárút irányában kel fel, és a napnyugta után másfél óra múlva látható a Plejádok csillagkép csillagai, kb. 45 fokos látószögben az oltár fölött. Ez a csillagkép megtalálható a földre leképezve.
Ahogy délre haladunk, úgy kerül egyre közelebb az irányhoz a Taurus csillagkép öt csillagból álló „V” alakú képzõdménye, amivel a bika szarvát lehet párosítani. A bika a térség kultúráiba, a Földközi tengertõl Egyiptomig fellelhetõ. A látvány leghûebb leképezését Al Ulában találjuk meg.
Képek a galériámban találhatók.
Még egy feladat. A metszéspontból húzz egy kb. 9000 km-es vonalat a Kárpátmedencén keresztül, és megtalálod a magyarok õshazáját, valamint a csodaszarvas eredetét, amit az õseink követtek.