Az elrontott ábrák és a háromszögek a "begyakorlós" szakaszban készültek. A háromszögekkel megtanultak egy adott pontra merõlegest állítani. A téglalapokon gyakorolták kicsit.
Ott van balra fent a majom mellett egy elrontott(?) vagy befejezetlen ábra, még "kirajzolt" téglalappal, és háromszöggel. Tisztára mint a szerkesztõvonalak. Szerintem azt az ábrát elrontották, rájöttek, hogy kevés még az adott távolságban merõleges vonal, meg a derékszög.
Erre létrehozták a saját geodéziai alapponthálózatukat. A hosszú egyenesek, ha megnézed, egy dombról indulnak ki. Pont, mintha oda állítanánk fel egy teodolitot, és onnan tûznénk ki az ábrákat.
Aztán vannak keresztezõ vonalak, amiknek a metszéspontjai jó referenciák a helyi kisebb ábrák betájolásához, a vonalak meg megint szerkesztõvonalak is, az ábrák általában metszéspontban, illetve egy-egy "sarokban" vannak.
Elég fejlett geodéziai, geometriai ismereteik lehettek, gyakorlatilag egy mai modern földmérõ is ugyanezzel a módszerrel dolgozik, csak az eszközei mások, és sokkal gyorsabban megy a munka. Szerintem ezeket az ábrákat egy gyakorlott földmérõ páros digitális mérõállomással kitûzné egy hónap alatt az összeset.