Ez is azt bizonyítja, hogy nem kellettek hozzá rabszolgák tízezrei (ami szervezési szempontból is problémás a kõkor közepén). Az megint más dolog, hogy ott síkság van, az viszont már más kérdés, hogy az Andok meredek, út nélküli sziklás hegyoldalain hogyan mozgatták (akár 3500 méteres magasságban) a kétszer-háromszor ekkora köveket (amiket ráadásul hihetetlen precizitással ki is faragtak, úgy, hogy összeillettek, mint a legók).
Az egyiptomi kultúra kõmegmunkálási technikái is nagyon érdekesek. De ami számomra még érdekesebb, az az, hogy a legprecízebb megmunkálások a legõsibb idõkbõl, a kultúra kifejlõdésének elejébõl származnak, utánna meg se közelítik ezt a fajta pontosságot:
Az alábbihoz hasonló kõszerszámot semilyen késõbbi korból nem lehet felfedezni (kristályos palából...):
Az alábbi edény pedig gránitból készült, és tökéletesen ki van egyensúlyozva:
Az ezekhez hasonló kõedényeket nagyobb mennyiségben csak a Dzsószer-piramis környékén találták meg, ami az elsõ egyiptomi piramis:
Ezekre az edényekre a legelsõ, fáraók elõtti uralkodók nevei vannak ráírva.
"Many of them have inscribed (scratched) onto them the symbols of the earliest kings of Egypt - the pre-dynastic era monarchs - from before the pharaohs. Judging by the primitive skill of the inscriptions, it seems unlikely that those signatures were made by the same craftsmen who fashioned the bowls in the first place. Perhaps they were added later by those who had somehow acquired them."
Tehát a primitív írástechnikából ítelve nehezen elképzelhetõ, hogy az edény készítõje írt rá. Valószínûleg egy késõbbi tulajdonosa kaparta belé a jeleket...