Idõ
Peregnek a másodpercek, melyekbõl áll egy unalmas nap
Te értelmetlenül pazarlod az órákat.
Eltengõdve egy darab földön a szülõvárosodban
Várva valakire vagy valamire, hogy megmutassa neked az utat.
Unod már a napfényben fekve otthon az esõt nézni.
Fiatal vagy és az élet hosszú és ma van idõ ölni.
És akkor egy nap azon találod magad hogy tíz éved elveszett.
Senki se mondta mikor fuss, elhibáztad az elsõ lövést.
Szaladsz, szaladsz már-már elérve a napot, de az eltûnik
Versenyt futva veled, hogy ismét a hátad mögött emelkedjen fel.
A nap végülis ugyanaz, de te öregebb vagy,
Gyengébb tüdõvel és egy nappal közelebb a halálhoz.
Minden év egyre rövidebb, soha nem találva az idõt.
Tervek, melyek vagy füstbe mennek vagy meg se születnek.
Csendesen tûrni az Angol mód
Az idõ eltünt, a dalnak vége,
Bár nekem még lett volna mondanivalóm.
--------
Lélegezz (megismételve)
Itthon, itthon újra.
Szeretek itt lenni, ha tudok.
Ha fázva és fáradtan hazatérek
Jó a tûz mellett melegedni.
A vasharang kondulása
A hívõket térdre utasítja
Hogy hallják a lágyan elkántált varázsigéket.