"Mindenki azt a zenei stilust fogja egész életében preferálni,amelyik 16-30 éves kora között volt divatban.
Az előtte,meg az utána következőket is lehet kedvelni, találni benne jó vagy rossz zenéket, de amitől a legjobban érzi magát az ezen életkorának dalai lesznek."
Tökéletesen egyetértek!
Na ezért nem bírjuk mi a Beatlest, meg Elvis Presley-t, érdemeik elismerése mellett egyszerűen nem a miénk.
Tetszhet így harminc évvel később rengeteg új előadó számtalan új zenéje, no de amikor megszólalt az iskolarádióban a Scotch köhögése, szinte egészen pontosan vagy majdnem ugyanúgy, ahogyan erős dohányos (sajnos azóta már elhunyt) irodalomtanárunk köhögni szokott - s direkt bosszantottuk ezzel, úgy hogy csak úgy harsogott az egész iskolában a köhögés, s mi jókat vihogtunk a folyosókon... vagy amikor a matek fakt-on ülve a srácok mögöttem kórusban énekelték Ken Laszlo után szabadon: tüp-tüp-tüp-türüp-ó-ó-ó, na ezek az emlékek hiányoznak a mai zenékből, de azért szeretjük őket!!!