Attól valóban nem, viszont ha a kísérletek bizonyos paramétertartományon belül jó egyezés mutatnak a leírtakkal, akkor az arra a paramétertartományra vonatkozóan jó közelítésnek tekinthetõ, szem elõtt tartva, hogy nyilván ez nem a legvégsõ igazság.
Vegyük figyelembe, hogy modellekkel dolgozunk, amelyeknek megvan a maguk érvényességi köre. A rel is egy ilyen modell, kis tömegeknél és sebességeknél visszaadja a newtoni mechanikát, más körülmények között pedig majd átmegy valamilyen más elméletbe, talán a p-brán elméletbe, talán valami másba. A rel szerint a fénysebesség határsebesség, s ezt számtalan kísérlet megerõsítette, nincs itt szó bizonyítékok félresöprésérõl vagy eretnekségrõl. Ellenben a kvantummechanika egyes jelenségeinél úgy tûnik, végtelenül nagy az információ terjedési sebessége, s ezt sem titkos tan, ez már a múlt század elején tudott volt.
A rel és a kvantummechanika bizonyos területen jó közelítését adja a valóságnak, de látszanak az értelmezési tartomány határai is. Mindkettõ az emberi szellem monumentális és ragyogó alkotása, s jelentõs szerepet töltöttek be az elmúlt század jelentõs ütemû technikai fejlõdésében. Nem ott kell beléjük körmöt ereszteni, ahol jól mûködnek, mindannyian tudjuk, hogy nem a valóságot írják le, van mögöttük más elmélet, amely a világunkat a makroszinten ismerttõl emberi ésszel elképzelhetetlenül és szinte felfoghatatlanul idegennek írja le. Talán célszerû volna a figyelmet ezekre fordítani, itt van mit keresni, kutatni.