Magyarországon 15,73 Ft az áram „tényleges piaci vásárlási átlagára” a MEKH szerint. Visonta meg újabban valahol 5,5 cent, azaz 18 Ft táján lehet nyereséges.
De folytassuk tovább a mediterrán országokkal, mert van még jónéhány.
#history
Görögország
Az egyik kedvenc országom, mert nagyon hasonló utat járt be, mint Németország, mégis volt néhány csavar, ami más irányba vitte a történetét.
Na de haladjunk sorjában. Mit kell tudni a görög hálózatról? Két részre osztaható, az egyik a szárazföldi grid, a másik a szigetvilág mikrogridjei (non-interconnected islands).
A szárazföldi grid gerincét a lignit adja, 10 évvel ezelőtt még Görögország volt Európa második legnagyobb lignitfelhasználója - ebben csak a németek előzték meg.
A szigetvilág ezernyi mikrogridre tagozódik, Krétát tervezik majd valamikor összekötni a szárazfölddel, de ez még csak távoli terv. A szigeteken a termelést javarészt dízel erőművek biztosítják, a szárazföldhöz képest háromszoros áran, Ez nem jelenti azonban azt, hogy a szigetlakók többbet fizetnének az áramért, mivel a szolgáltató a költségeket szétteríti valamennyi fogyasztó között.
2006-tól indult el a napelemek telepítése az országban, miután világviszonylatban is az egyik legbőkezűbb garantált átvételi árat vezették be (40-50 cent 12 éven át). Az átvételi árat egy külön alapból finanszírozták, melynek forrását egy az áram árába beépített díj bizosította. Ez is nagyon hasonló a német EEg rendszerhez.
A történet innentől kezdve ismerős lehet: 2009 és 2013 között egy óriási telepítési boom, az időszak végére már 2,6 GW kapacitás volt az országban. Az alap gyorsan deficites lett, közben beütött a válság is, ezért vissza kellett fogni a kiadásokat. Az átvételi árakat visszanyesték, visszamenőleg adót vetettek ki a termelőkre, az engedélyek kiadását leállították. 2014-re teljesen leállt a növekedés, az ország visszatért a lignithez.
A megújuló energiás alap deficitjét viszont a már említett visszamenőleges hatályú intézkedésekkel sikerült lefaragni, amit az EU követelt meg a mentőcsomagért cserébe.