Mindenki kedvenc (vagy nem) nyaralóhelye következik:
Horvátország
Dél-nyugati szomszédunk - melynek áramtermelése 2/3 részben vízenergia, 1/3 részben fosszilis, főként gáz - 2011 táján érte el az 1 MW beípített kapacitást, hogy azután a következő években dinamikusan növekedjen, és a 2020-ra (hasraütéssel) kitűzött 45 MW-os célt 2015-re teljesítse is. A növekedést főképp a tetőre szerelt kiserőművek adták, mint például a Croatia Control Ltd parkolójában telepített 345 kW-os rendszer:
A garantált átvételi ár ekkoriban 1,1 kuna (45-50 Ft) volt. 2015 -ben az energiapiac működtetője (HROTE) homályos indoklással leállította az újabb szerződések megkötését. Mint oly sok európai országban ezekben az években, a horvátoknál is lefékeződött a növekedés.
Ezt követően áthelyződött a hangsúly a nagyobb méretű erőművek felé és újból felfutni látszik a növekedés.
Ezúttal azonban az áramszolgáltató Hrvatska elektroprivreda (HEP Group) lépett be a piacra. Cres szigetén 6,1 millió eurós befektetéssel egy 6,5 MW-os erőművet terveznek építeni jövő évi kezdéssel - állami támogatás nélkül. Az erőmű úgy lesz megépítve, hogy alatta birkák tudjanak legelni (ami egyébként semmi különösebb extrát nem igényel). Ami ennél is fontosabb, hogy éppen a túristaszezonban fogja a legtöbb energiát termelni.
A HEP Cresen kívül Vis szigetén (amely már épül), valamint a szárazföldön található Vrlikában (Splittől északra) is állami támogatás nélkül épít naperőműveket.
Ez azonban még mindig csak a kezdet: az áramszolgáltató engedélykérelmet nyújtott be egy 60 MW-os és egy 35 MW-os, szintén spliti erőmű építésére.