Az indiános hasonlat egy jó példa arra, hogy mit is vagyunk képesek felfogni a világból. Még nem is olyan rég, terészetesnek vettük, hogy lapos a Föld, de amikor felfogtuk a gravitáció mûködését, kikerekedtek a dolgok...
De ! A Copernikus féle revolúció-e az, ahol végleg kikötünk, vagy csak egy gigantikus optikai csalódás, mint a lapos Föld volt ? Mi van, ha az ûr olyan, mint egy csarnok tele tükörrel, ami ugyanarról a tárgyról képmások milliárdjait tükrözi ? Okos dolog-e a dolgok látható aspektusában meggyôzôdve lenni, ha azok csak az árnyék valóság képmásai ? Nem azért van-e élet kizárólag csak körülöttünk, mert a valódi fény létét ignoráljuk ? Szerintem az emberiség ma egy sokkal óriásibb kapu elôtt áll, mint amikor elvetette a lapos Föld elméletet.
Összeesküvés ?? Hát persze, hogy nincs itt semmiféle összeesküvés! Összesküvôknek neveznéd-e a gazdákat, akik sertést tartanak ? A sertésnek az "universuma" a karám falai és soha eszébe se jutna, hogy valakik összesesküdtek ellene. Habár az se tisztul ki neki az életében mi céllal jött erre a világra... Lehet-e összesküvôknek nevezni a gazdákat, ha nekik az természetes, hogy a kolbász a speizben lóg ?
Tehát: amíg a disznók tudatában a karám falai a horizont, addig NE beszéljünk itt semmiféle összesküvésekrôl