A nagyszüleim idejében az 1900 évek elején tömbnyire csak Franck pótkávé volt vidéken .
Valódi szemes kávét csak ünnepnapokon vásároltak, ami 5dkg kis csomagban volt amit aztán leőröltek ilyen kávédarálón és hozzákeverték a pótkávéhoz.
Kávéfőző nem volt, hanem mint a cowboy filmekben kis lábosban megfőztek és hagyták leülepedni,az így elkészült kávéból többnyire tejeskávé készült.
Később a Szociban kezdtek jönni a kotyogós, csőrös otthoni kávéfőzők.
Ez egy 4 személyes kávéfőző, de ha maximum szintig felötlik az 2,5-3dl víz.
Manapság ez inkább a 6 személyes kategória.
A kotyogósban a súlyszelep ami visszatartotta gőzt, majd amikor elérte a nyomást akkor szinte egy pillanat alatt lefőzte a kávét egy kis habbal, az ipari presszóktól még elmaradt, de otthoni kávéfőzésben akkoriban ez volt a max amit kilehetett hozni.
A mai kotyogósok közül sokban nincs már ez a súlyszelep csak a nevét viselik, de egy kis odafigyeléssel még ezekkel is lehet jó kávét készíteni.
Egy kis tuning, bár nem tudom mennyire veszélyes
Az ipari eszpresszó ilyen és hasonló karos gépeken készült.
Megvolt a varázsa ezeknek a gépeknek, ahogy markáns kávé illatban a személyzet rutinnal csapta ki a zaccot, őrölt, töltött, készítette a csészéket és csüngött a karron, miközben elkészült az eszpresszó.
A karos presszó gépek a kávé olajtartalmából csinálják a krémet amit sokan szeretnek.
A kávét rengeteg féle módon ellehet készíteni, így nem az egyik vagy a másik kávéfőző jó vagy rossz, hanem a ízlések nem egyformák.
Ki kell próbálni többféle kávéelkészítési formát, amíg az ember meg nem találja magának a megfelelő ízvilágot és akkor olyan gépet kell beszerezni otthonra.