Igyexem nem kritizálni a szenzációhajhász megfogalmazásokat. Lényegében, amiket kihagytam, azokat különösképp ilyeneknek találtam.
"Az Albert Einstein féle relativitási elvben a fény sebessége egyszerre minden megfigyelõ számára azonos, és egyben ugyanaz a fény folt, minden megfigyelõ számára ugyanazon c sebességgel mozog."
Nem minden megfigyelõ számára. Minden inercia-rendszerben (gyorsulásmentes; állandó v sebességû) azonos.
fény folt? talán a fény terjedési sebessége. Foltot pl. a falon látsz és az akkor mozog, ha a kibocsátott, irányított nyaláb irányát változtatom vagy én futok el a fal mellett, csakhogy nagyon nem errõl szól a specrel.
megj.: relativitás elve (principle of relativity), speciális relativitás elmélet (special relativity). Ez a két használt fogalom, amiket már a mondat elején kever, pedig más a jelentésük.
Relativitás elve röviden: Adott egy fizikai törvény, ami leír egy jelenséget egy inerciarendszerben. Ha én mondjuk egy másik i.rendszerben vagyok, akkor az egyenletbe a saját észlelt koordinátáimat behelyettesítve az általam tapasztalható jelenséget fogja a törvény leírni. Vagyis a fizika tv.-ei invariánsak maradnak. Elég a Galilei trafóra gondolni, ami gyorsuló rendszerben már csak tehetetlenségi erõk bevezetésével alkalmazható.
" A fizikai valóságban nincs olyan jelenség, ami valóban így viselkedne..."
Nah ez tanúbizonyság arról, h még az elõtörténetet sem tudja. A fizikai valóságban ezt tapasztalták (ugye mindig a Michelson-Morley kísérlettel jönnek, de nem csak az volt) Ez volt a nagy dilemma.
Lorentz-kontrakcióval magyarázták eleinte az MM kísérletet. Ugyanis a relativitás elve a kísérleti tapasztalatokkal egyezett, ezért Lorenzt megkereste mely trafókkal lehet átírni a Maxwell-1enleteket, h másik inerciarendszerben is okésak legyenek az 1enletek (Lorentz-transzformáció)
megj.: igen, nem Einstein találta ki a trafót, õ "csak" levezette, h a specrel 2 posztulátumából is kijön. Csak nem értem miért nem ez a téma itt, hiszen a jelen levõk közül meglepõdnék, ha 1 is le tudná vezetni. Pedig nagyon 1szerûen is ki lehet hozni, ha érdekel 1általán vkit, akkor szívesen leírom, minthogy gézoo faszságait olvasgassam)
Ekkora elõállt azon helyzet, h az EM törvényeit nem a Galilei-trafóval(a józan ész diktálta, középsuliban is meg áltban is szereplõ trafó), ami a mecha. törvényeire jó, hanem a Lorentz-cel kell transzformálni, hogy a rel. elvének megfeleljenek és a fény éterhez viszonyított sebességét sem sikerült megállapítani (vagyis a kísérletek arra vezettek, h a fény sebessége mindig c; Poincaré vetette fel, h ilyen tökéletes összeesküvés maga is természeti törvény kell hogy legyen).
A relativitás elve továbbra is igaznak bizonyult és szerettek volna egy trafót a kettõ helyett, vagyis:
-elfogadjuk a Galilei-trafót, de akkor a Maxwellek nem pontosak
-elfogadjuk a Lorentzet, de ekkor meg a mecha tv-ei nem stimmelnek.
A Maxwelleket kezdték buzerálni, mert azok voltak még az "újabbak", de sehogy nem tudtak kifogni rajtuk, minden úgy történt minden kísérletben, ahogyan várható volt.
Einstein viszont a második úton haladt és újrafogalmazta a mecha törvényeit és ezekhez csupán 2 dolgot vett posztulátumnak:
- a relativitás elve érvényes
- c állandó minden inerciarendszerben
...
"...a logikai lehetetlenséget megfejelte az idõ mércék megnyúlásának (azaz dilatálódásának,) valamint a hossz mércék összehúzódásának (azaz kontrakciójának,) szintén logikai lehetetlenségével, ezzel a két logikai lehetetlenség oldal kompenzálja egymás hatását és visszakapjuk az eredeti méreteket és idõket."
Vezesd le (ha tudod), merthogy ez nem igaz.
"Az egyszerûsített relativitási elvben a fény csak a forrásához relatívan halad ugyanazon c=3e8 m/s sebességgel, valamint a fény hullámhossza az állandó."
Csakhogy mindig ugyanazt a c-t mérik ki. Legalább ismersz egy olyan embert, aki már mérte a fény sebességét (rajtam kívül)?
" "Az anyagok közös jellemzõinek" írtam, mert minden anyagnak legalább ekkora a permittivitása és a permeabilitása..."
Pl. a diamágneseknél kisebb.
" Azaz adott geometria mellett az áramló elektronok közötti erõhatásból lett levezetve mindkettõ tényezõ."
A permeabilitás értékét definálták. Abból meg a permittivitás számolható.
" Nyilvánvalóan, ha valóban a vákuum tulajdonsága lenne, akkor ezen értékek a vákuumban minden távolságon ugyanekkora értékûek lennének."
és nem? bár valszeg ezt is csak szépirodalmi fogásnak szántad.
" Nem csak és kizárólagosan pontosan 1 méterre az anyagtól, a pontosan 1 méter sugarú gömb felszínén mérve.
Ebbõl a pontosan 1 méteres sugarú gömb felszínbõl viszont az következik, hogy nem a tér, és nem is valamiféle éternek, vagy vákuumnak a tulajdonságai, hanem az anyagok alap tulajdonságának, alapértékei."
Hohó! Ez azon részletre vonatkozik, ahol a permittivitás és permeabilitás értékébe belecsempészed az 1méter sugarú gömb felszínét, ami már az elejétõl önkényes dolog, de ez semmit sem jelent. Az hogy annyi az értékük éppen a mértékegységek definiálásának köszönhetõ, ha akarom, akkor bármilyen másik mértékegységrendszerben is dolgozhatok és ott mások lesznek az állandók értékei, de a fizikai törvények ugyanúgy használhatók. Ez egy technikai részlet (lásd: vákuum permeabilitást önkényesen választották azon értékre). Ez nem érv, hülyeség arra támaszkodni a fizikai törvények terén, amit kizárólag csak az ember szab meg. Továbbá az sem érv, h mert 1méteres gömbbel egyezik meg, ezért az anyag tulajdonsága és nem az éteré.
"Mindebbõl viszont az következik, hogy a fény sebessége kizárólag a kisugárzójától, azaz a forrás anyagához relatívan lehet állandó, és független minden más test, megfigyelõ mozgásától."
Miért is következne? Az dönt, h mi tapasztalható és nem ez. Márpedig az emissziós elméletek nem bizonyultak helyesnek. (annihiláció során mihez képest megy c-vel a foton?) Mivel az anyaghoz képest megy c-vel, akkor ha én bekapcsolom a lézeremet rövid idõre, majd elõre-hátra rángatom, akkor fény hol elõrébb, hol hátrébb kell legyen, hiszen a lézeremhez képest terjed c-vel.
" Ebbõl következõen, minden, a fényforráshoz relatív mozgást végzõ megfigyelõ a fény hullámhosszát a fényforráshoz relatív c sebessége és a relatív mozgás v sebességének arányában csak torzultan mérheti meg...
Az új relativitási elvben, ennek a torzításnak a kompenzálását végezzük el egyszerû ábrázolási módszer felhasználásával. Mércéül használva a fény megváltoztathatatlan, állandó hullámhosszát."
Tudod, ami eltorzul, az már nem állandó. Ha meg állandó, akkor ki lehet mérni az értékét, mennyinek is mérhetõ?
"a forrás közeledésekor (0 fokos szög):
a méréssel igazolt frekvencia változás függvénye: f'=f *gyök((c+v)/(c-v))
amely frekvencia változásból következõ relatív fénysebesség c'=c*gyök((c+v)/(c-v))
a forrás távolodásakor (180 fokos szög):
a méréssel igazolt frekvencia változás függvénye: f'=f *gyök((c-v)/(c+v))
amely frekvencia változásból következõ relatív fénysebesség c'=c*gyök((c-v)/(c+v))
ott szorzás van, de az, h ezt leírod nem bizonyít semmit, mert nem vezetted le a még egyáltalán meg sem alkotott elméletedben. Tök fölösleges ezen rész az adott helyen a szövegedben.
" (Megjegyzés: A legújabb csillagászati megfigyelésekkel igazoltan, ezen elv szerint, az einstein-i állandó c sebességtõl eltérõ sebességeken haladó fényt regisztráltak.)"
Nah és mely csillagászok mely megfigyeléskor mérték a fény sebességét eltérõnek?
"Lebegyev levezetésének eredménye is másként fest így: E = m / (µ0*ε0) = m*c²"
Ezt meg már mondtam, h kamu. Lebegyev nem csinált ilyen levezetést, õ kimutatta a fénynyomást kísérletileg.
A végére már nagyon összeollózott jellegû az irományod, hol egy dologról írsz, majd bevágsz vmit, ami sehogyan sem kapcsolódik oda és még mindig nem derültek ki az "alapelveid". Az állandó hullámhossz, ami nem is állandó? Vagy a kibocsátóhoz köthetõ fénysebesség? Ha csak ennyi, akkor a többi meg mi a franc volt?
Még elolvastam a következõ néhány részt, de ott úgy látom tovább folytatod a kutyulást. Majd legközelebb talán azokra is reagálok.