"Einstein nem bizonyítja hogy a fény a leggyorsabb sebesség, hanem állítja,mindenféle bizonyító elv nélkül.Ha Te tudod hol a bizonyítás jelezd."
Ez nem igaz. Annyi áll a posztulátumban (a kísérleteknek megfelelõen), h a fény sebessége minden inerciarendszerben ugyanannyi. Az, hogy az a legnagyobb sebesség a specrel alapján újraértelmezett mecha törvényekbõl jön ki. Ugyanis ha vminek van nyugalmi tömege és azt gyorsítjuk, az energia egyre jobban a tömegnövekedésre fordítódik, vagyis a fénysebességet aszimptotikusan tudjuk így megközelíteni (kellenek a képletek, vagy elolvasol egy tankönyvet?). Mivel a fénynek nincsen nyugalmi tömege, ezért (szintén a mechából jön ki) csak fénysebességgel haladhat.
Erre jöttek azzal, ism.terjeszõben, h ez nem zárja ki azt, h mi lenne, ha átugornánk az egészet, tehát nem folytonos fv.-nyel leírhatóan változtatnánk a sebességet. Kérdés: Hol van/lehet ilyen jelenség? Valszeg a kvantumvilágban. Megfigyeltek már ilyet? Tudtommal nem. A tachionok hipotetikus részecskék, amelyek a fénysebességnél gyorsabbak. De kimutatni még nem tudták a létezésüket. Tetszik-nem tetszik a haladáshoz új jelenségek kellenek, amik nem magyarázhatók a jelenlegi modellek szerint. Vagy olyan elmélet, ami az eddigi jelenségeket legalább olyan jól megjósolja és még többet is jósol, amiket le lehet ellenõrizni.
"Az általam közölt elméletben nincs külön szükség arra hogy össze hozzam a tér és idõ paradoxont csak azért hogy valamennyire hihetõ legyen az állítás.Ebben az elképzelt világban nincs idõ paradoxon.Itt az anyag, a fénysebesség közelében nem transzformálódik,és az idõ sem válik képlékennyé. Minden az ami.Tehát nincs rövidülés nincs nyúlás."
Ha jól értem te a koordináta-trafókra gondolsz. Nos azokat sem azért hozta össze Einstein, h hihetõ legyen vmilyen állítás. Az 1értelmûségért feltette, h egyik koordináta-rendszerbõl a másikba való áttérés az elsõ koordinátáinak lineáris kombinációja lesz, majd megnézte az origók mozgását, a fény mozgását a posztulátum alapján és ezekbõl adódik a Lorentz-trafó. (Egy rendes TK-ban le van írva)
Nem értem minek hangsúlyozod ki szépirodalmi fogásszerûen a paradoxon szót. Paradoxon, azért mert naivan a mindennapi tapasztalatok alapján nem ezt várnánk, de várjunk csak! A mindennapi tapasztalatok a fénysebességet megközelítõ jelenségektõl származnak? Nem. Ezekre külön kísérleteket kellett összeállítani, h kimutatható legyen. Egyébként kérlek magyarázd el h ha nincsen idõdilatáció, akkor azon müonok, amik a laborban olyan rövid idõ alatt semmisülnek meg, h társaik, amelyek a légkörben keletkeznek ennyi idõ alatt nem tudnának csak néhány száz métert megtenni mégis hogyan mutathatók ki még a Föld felszínén is?
Az álló müon felezési ideje kisebb, mint a mozgóé és kész? Más törvények vonatkoznak rájuk, máshogy kell leírni õket egyik és másik esetben? Ekkor jönne Occam-borotvája és elfogadjuk a specrelt, mert az 1szerre magyarázza mind2-t.
"Õ ezt állítja:
1.hogy a fény a mindenütt egyforma sebességgel terjed az univerzumban
2.Az anyag transzformálódik
3 Az idõ dilatál"
Einstein az az õ? Neki 2 posztulátuma volt, már leírtam egyszer, de még wikin is fenn van. Ezekkel átdolgozta a mecha-t és levezetett mindent, amit állít. A cikkei fent vannak a neten, de nem azokat célszerû olvasni, mert vannak, amik 1-1 TK-ban világosabban, érthetõbben, 1szerûbben vannak levezetve. Ezért is nem enciklopédia (en/huwiki) vagy korabeli tudományos cikk alapján célszerû tanulni, mert nem az a céljuk, h tanítsanak téged, ellenben egy kurzus anyagával, aminek pontosan ez a célja.
"Én azt állítom hogy különbözõ inercia rendszerek vannak.Ennyi"
Az, h léteznek inerciarendszerek, elég triviális és te nem is ezt próbáltad fejtegetni. Inerciarendszer egy fogalom, definiálva van alapfogalmakkal, h mit is kell rajta érteni.
"Csakhogy itt nem kell segítségül hívni semmilyen más kisegítõ számítást itt ismét a transzformációkra gondolok,mivel nincs rá szükség.Tehát ez a feltételezés az egyszerûbb, és mégis mûködik benne az Einsteni fizika és a Newtoni fizika, legalábbis én úgy érzem."
Nem kisegítõ számításról van szó, szeretném tudni, h ha Bélához képest megyek v sebességgel, akkor az õ adataihoz nekem milyen adataim tartoznak. Miközben ugyanazon jelenségekrõl, eseményekrõl beszélünk.
Az úgy érzem meg kevés, mert az emberek a Galilei-trafót érzik úgy, mégis az az érdekes, h a Lorentz-cel lehet a jelenségeket megmagyarázni és a Galilei-trafó csak ennek a közelítése kis sebességek esetén.
Ha evolúciósan akarnánk indokolni, akkor teljesen helyénvaló, h a G-trafót érezzük a nyilvánvalónak, hiszen kevesebb számolással jár és a mindennapi túléléshez szükséges dolgokhoz elég pontos, mert nem - legalábbis én nem - futunk a fénnyel összemérhetõ tempóban. Nem is érzékelünk érzékszerveinkkel semmilyen esemény lefolyását (csupán a hosszabb ideig fennálló következményeit), ami a fénysebességével összemérhetõ tempóban zajlik le.