Ha megnézed a topik címét, én arra válaszoltam, Te meg nem.
Mi a bajod ezzel tehát?
Belátva, hogy igazam van (ezt azért megemlíthetted volna), gyorsan kreáltál egy ismeretlen képletet, Nem baj- én is azt teszem.
Hiszen egyszerûsíteni könnyû, mert az olyan, mint a rombolás. Bõvíteni azonban figyelmesen kell, ahogyan épitkezeni is! A vektoralgebrában a skalár tér nem három skalár sugár szorzata, hanem három helyvektoré, amibõl kettõ határozatlan, mert nincs kijelölt iránya, és egy meg határozott!
Emiatt a határozatlanság miatt jelölõdik ki a gömbi tér. A Te és a többi felírásokban ennek ignorálása miatt csupán az értelem veszik el.
Így azután lehetetlen eljutni addig a felismerésig, hogy a tömeget egy folyamatosan, azonban véges sebességgel, dinamikusan megújuló vektormezõ reprezenálja, amelynek gyorsulása esetén, a korábi és a késõbbi egymásra hatása miatt lép fel a tehetetlenség, meg a tömeg energia egyenérték.
Hogy a tehetetlenség és a tömegvonzás: ugyanazon jelenségek, mert a tehetetlenség a test saját vonzása önmagára.
Ezért lehet végtelen számú kísérletet csinálni ennek az egyszerû ténynek a bizonyítására.
Továbbá röhejes, hogy a nevezõben legyen a sugár, ami nulla értéknél végtelent ad.
Az igazi változó nem a tömeg, hanem a sûrûsg,.
A tömeg: diszkrét metodika, a piacon jól használható.
A sûrûség: folytonos- ami a fizika, a vektorok alapja is.
A mai fizika abból a piaci felfogásból indul ki: hogy egy picula egy kiló hal.
Elmehetne pénztárosnak.
Eszedbe se jutott, hogy a tömeget súrüségre váltsd át.
Ugyanabból a téglából lehet építeni kutyaolt, és palotát is.
A Te bõvítésedddel ugyanannyira mész, mint a fizika.
Kutyaolat, és nem palotát építesz.
De ha szûkösen, persze az is jobb, mint a semmi.
Ja hozzáteszem: ez a töredéke csak a gravitáció fizika által történt félreértelmezésének.
Azonban én visszatérek elõbb a Hubble törvényre, mert az még a jelen ismeretek között is csapnivalóan értelmezett, illetve sehogy.