A forrásához relatívan fénysebesség alatti sebességû neutrínók a detektorhoz relatívan fénysebességnél nagyobb sebességgel érkeztek..
Mondhatni újságírói kacsa, csúztatás, tévedés, de egyik sem.
LHC-ben két éves sokszorosan megismételt mérési sorozatok végeredményét publikálták.
Akkor mi ebben a hírben az újdonság?
Talán csak annyi, hogy elõször bizonyították/igazolták kísérletileg, hogy csak a forrásához relatív mozgásnak van (a jelen ismereteink szerint) felsõ sebesség korlátja.
Így, ha az a forrás eleve nagy relatív sebességgel mozog a detektorhoz relatívan, akkor ..
akkor a sebesség összegzõ függvény csõdöt mond..
Na igen. Eleve arra született ez a sebesség összegzõ függvény, hogy amikor összeadunk két relatív sebességet, akkor az összegzés eredménye
Ezt sokan úgy értelmezték, hogy szentírás.. Ezen függvény "miatt nem lehet" nagyobb a relatív sebesség a fénysebességnél.
Nos, már bizonyos, tévedtek.
Tehát marad az eddig igazolt alaptétel: A fénysebesség csak a forrásához relatívan értelmezendõ a maximális relatív sebességként..
Na jó, jó... De mi lesz a "trónfosztás" után?
Röviden szólva: Semmi különös.. A villamosok továbbra is úgy járnak, mint a kísérleti igazolás elõtt..
Legfeljebb eggyel több dologról tudtuk meg azt, hogy attól, hogy le lehet rosszul is írni a mozgását, azért elõbb vagy utóbb csak akad alaki aki jól is leírja azt a mozgást.
Persze a fentebb említett gondolatok.. Ha a gravitációt le lehet írni a téridõ görbületnek olyan gradienseként is amelyik fénysebességgel haladó, akkor ilyen alapon a fotonok is leírhatók fénysebességgel haladó téridõ görbületekként.
És miért ne írnánk le a fotonokat ugyanazon alakú differenciálhányadosokkal mint a gravitációs erõhatást okozó téridõ gradienst?
Hiszen csupán a hatásaikban, helyesebben a hatásaik eredményeiben van különbség.
Amely különbség sem a függvények alakjában, hanem csupán a diffenrenciáljaik eredményében van.
A fotonnak nevezett jelenség téridõ gradiense "elõrefelé lejt" a gravitáció "fotonja" okozta gradiens "hátrafelé lejt"..
Azaz a haladó téridõ görbület "puklija" a természetbõl ismert anyaghullámok alakjainak analógiájára lehet olyan, amelyiken a surfboard elõrefelé siklik, és lehet olyan is amelyiken a hullám mozgásával ellentétes irányban..
No persze, attól, hogy így is le lehet írni a fotonokat és a gravitációt is, egyetlen függvénnyel, még nem következik az, hogy a foton vagy a graviton az csupán téridõ görbület lenne..
Azaz így az sem következik, hogy a foton vagy a graviton csupán differenciálhányadosok különbözete lenne..
Mert nem azok.. Csupán ezekkel a differenciálhányados különbözetekkel is leírhatók.