Ide valóban kevés képletet írok, de ha lenne róla statisztika, akkor az nálam sem mutatna rosszul. Valaha egy matematikus akivel a hatványösszegekrõl beszéltem, azt mondta: "van érzékem a formulákhoz". Ami nagyon igaz.
Én ugyanis gyakran nem egyszerûsíteni, hanem inkább bõvíteni probálom õket, amitõl más értelmet is nyernek!
Hogy mindjárt példa képletet is irjak:
A gravitációs térerõsség általános felírása:
E=G*M/R^2
Ami egy faramuci, valójában értelmetlen, nem vektoriális képlet.
Ahol G'=4*PI()/3*G amit "vonatkoztatási gömbi tér gravállandó"-nak nevezhetnék, röviden: gömbi gravállandó
(ró)=M/V a "vonatkoztatási gömbi tér sûrûsége"
V=4*PI()/3*(R1xR2*R3) a "vonatkoztatási gömbi tér skalár térfogata".
Szóval:
E=G'*(ró)*R3
Ez egy egyszerû, vektoriális, lineáris egyenlet, amely fizikailag zsigerileg másképpen, és logikusabban értelmezhetõ, mint a másik, ami jóformán sehogy. A különbség egy egész fizikai világkép.
Ez a jól látható különbség a jelenlegi piaci fizika, és a FIZIKA között.