"Valójában a fénynek nincs szüksége közegre, hogy terjedjen, és a Doppler-effektus értelmezéséhez fény esetén a speciális relativitáselmélet használata szükséges."
Ezt vitatom (persze nem csak én)!
Azonban én nem az étert, hanem valamely fényatomokból álló közeget képzelek.
Amely fényatomok a tömeg és az elektromos (tudati) töltések oszcillációjából képzõdnek. (A tudati töltések alakítják a környezetet, pl. az erõtereket, és fontos tulajdonságuk, hogy cserélõdhetnek. Róluk a "Töltés Fizika" -még nem létezõ tárgy kellene, hogy szóljon!).
Tehát ebben a közegben terjed a fény, meg a gravitáció is. Ennek a közegnek a sûrûsége, hõmérséklete rugalmassági modulusa határozza meg a fény sebességét.
A mi univezumunk sûrûsége nukleon/m3 nagyságrendû, hõmérséklete ~ 2,0 K, a kompresszió modulusát, és fajhõjét is valahol becsültem. Ezekbõl adódik az univerzumunk fénysebessége.
Vagyis számomra a fény hullámjelenség, nem pedig valaminek, (pl.) fotonoknak a kisugárzása.
Ez egy alapvetõ kérdés, amit Gézoo esetében még nem értek tisztán!
Fotonokról írsz, magyarázd el, hogyan képzeled? Valami kibocsátja, azután szabadon száguld egy vákuum térben, ahol semmi nincs, ahogyan a WIKI-bõl idéztem?
Egyértelmû választ szeretnék, ahogyan úgy gondolom, én is adtam! (Ha valamiben mégsem egyértelmû az állításom, akkor kérem, jelezzétek, hogy pontosíthassam).
Ami pedig a közeg létezését illeti, mindenki az MM kísérletre hivatkozik, hogy az bizonyította, hogy nem lehetséges.
Ha az így lenne, egy huzatosabb szobában nem lehetne zenét hallgatni se, mert a rapp helyett macskanyávogást észlelnénk, nyekergéstõl - lombhullásig. (Érdekes, hogyha rappet hallgatok, nálam zárt ablakoknál is huzat van?)
Informatika és tudomány
