"1. Ha vektorokról, vektormezõkrõl beszélünk, az folytonos, többnyire valamilyen hullámjelenség, és betölti a teret, s így nincs helye a vákuumnak...
2. Ha részecskérõl, és "csomagról" beszélünk, az direkt, és többnyire valamilyen sugárzás, amely leginkább egy üres térben (vákuumban) terjed."
Nos ez nem egészen van úgy..
Elõször is a haladó hatáskeltõt és a hatáskeltõ forráshoz viszonyítva állót
külön kell választani.
A hatáskeltõ mozgásának iránya jellemezhetõ vektorral.. de az is csak feltételes módban, miután senki nem tudja azt, hogy merre járt a születési helyétõl a célállomásig.. Csupán feltételezzük, hogy a számunkra legrövidebbnek látszó "torony irányt menti" utat választotta.
(Errõl a Nobel díjas Feynmann többször írt.. érdemes megszívlelni..)
A másik, az álló amire hat a mozgó hatás.. Nyilván sz eredõ hatása folyamatosan áramló foton trilliárdoknak, statikus eredõ erõben egyesül.
Amely erõt szintén lehet vektorral jellemezni.
Sõt!
Ha mozgatjuk a próbatestet, és a rá ható erõk egyeneseit, mint erõvonalaknak
a területegységre esõ hányadát vizsgáljuk akkor megkapjuk a fluxus fogalmát.
Egyébként pedig.. Ha nem csak részben hatna például a gravitáció egy-egy atomra, akkor ezek az atomok mint elnyelõk látványosan szigetelnék a grav. mezõt.. Ilyenrõl pedig nem tudunk..
Összefoglalva: Mindkettõt lehet vektorosan is leírni, de nem lehet egyetlen vektormezõbe összefoglalni a két, egymástón nemében, fogalomkörében is eltérõ vektorteret.
(illetve lehetni lehet, de az olyan elemi matek hiba lenne, mint pl. a nálunk lévõ gumilabdával szorozni a szomszéd medencéjének vízmolekuláit.., lehet, de teljesen értelmetlen..)