Minden részecske mezõt hoz létre maga körül. Ezt a mezõt például az elektronok esetében elektromos mezõnek nevezzük.
Minden mezõ fénysebességgel kiterjedõ, forrása a létrehozó részecske.
Minden mezõben a többi részecskére impulzust keltõ hatás érvényesül.
Az impulzus megmaradás értelmében a mezõjét létrehozó részecskére az impulzuspár másik fele visszahat.
Gömbszimmetrikus mezõ esetében a visszaható impulzusfelek eredõje zéró, azaz a részecskére ható eredõje zéró.
Gyorsulás esetében viszont a visszaható impulzusfelek a gyorsulással azonos irányban a relativisztikus Doppler törvényének megfelelõen:
I=I0*gyök((c+v)/(c-v)) arányban növekednek,
a gyorsulással ellentétes irányban pedig
I=I0*gyök((c-v)/(c+v)) arányban csökkennek.
A így létrejövõ impulzus eredõ a gyorsulással ellentétes irányú,
nagysága pedig F=m* (a/gyök(1-(v/c)²)) erõt hoz létre.
Csak ez az erõ ami a gyorsulással szemben hat. Nincs más erõ.
Ha lenne Higgs mechanizmus, akkor a relatív Doppleres erõn felül jelentkeznie kellene, de nem jelentkezik.
CERN-ben az azonos alakú Einstein által a tehetetlenség növekedéseként leírt függvény ellenõrzésekor mérésekkel bizonyították, hogy kizárólag ez az erõhatás lép fel és semmi több.
Azaz már a Higgs keresése elõtt mérésekkel bizonyították a tehetetlenség Higgs nélküli létezését.
Ezért természetes, hogy a 2012-es mérések "eredményeit" a ami napig sem igazolta egyetlen kontroll mérés sem.
Tehát bizonyítást nyert, hogy:
Nincs Higgs mezõ, mert ha lenne akkor a tehetetlenség növekedési erõn felüli erõhatást kellene létrehoznia.
Egyébként is csak sültbolondok hihetik el azt, hogy 1,25 GeV-os energiájú bozonok vannak az ezerszer kisebb összes energiájú részecskékben.
A másik bizonyíték a világmindenség létezése.
Ugyanis ha minden részecskében a keletkezésekor 1,25 GeV energiájú kötési energia szabadult volna fel, akkor a teljes univerzumot úgy fújta volna szét, hogy nyoma sem lenne.