A hun törzsszövetség életében a fõsámánjaink elregölték a törzsszövetség egészére vonatkozó eseményeket.
Az idõk folyamán már 347 rovósámán tett eleget ennek a kötelezettségének. Ebbõl alakult ki az Arvisurák hatezer évet átívelõ krónika - gyûjteménye.
Ennek a hatalmas örökségnek az õrzése, a tudás birtoklása mindig egy-egy törzs kiváltságos feladata volt. A világhónapok váltásakor, tehát nagyjából kétezer évente kellett egy újabb törzs képviselõjének átadni a felhalmozott tudást, meghatározott szertartás keretében. Utoljára a manysiknál õrizték ezt az örökséget.
A halak világhónapjából a vízöntõ világhónapjába történõ átmenet idején Szalaváré Tura manysi sámán kapta azt a feladatot, hogy a rokon úz törzsnek átadja a hagyatékot. Szalaváré Tura pedig Paál Zoltán palóc (palúz) embernek adta át a \"soros feladatot\" a második világháborúban. Utána Paál Zoltán 30 éven keresztül írta az Arvisurát, 1996-ban pedig kiadták két kötetben.
Ha semmi nem lenne igaz belõle, akkor is csodálattal adózhatnánk Paál Zoltán elõtt, mert akkor õ volna a világ legnagyobb mesemondója, rengeteg térkép, konkrét évszámok, tények vannak leírva ebben a mûben.
Informatika és tudomány
