És vegyük figyelembe azt is, hogy idõszakonként úgymond liberalizálják a légiközlekedést azért, hogy élénkítsék ezt a "iparágat". Ezek általában azzal járnak, hogy lehetõvé teszik új piaci szereplõk becsatlakozását, mint pl a fapados cégek megjelenését, akik szûkebb árréssel is tudják vinni az üzletet. Azonban a szûkebb árrés azt is jelenti, hogy csökken az a pénzmennyiség, amit gépenként a BIZTONSÁGRA lehet, és kell az elõírások szerint költeni. A liberalizáció idõszakában sajna az is jellemzõ, hogy az ICAO vagy más légügyi szervezetek meghajolnak a járatók elött, ha azt mondják adott határidõvel bizonyos eszközöket, vagy módosításokat nem tudnak a gépeken rendszeresíteni.
Ez megy 1-2 nagyobb katasztrófáig, aztán jön a kijózanodás ideje és ekkor megint szigorítanak a szabályozókon. Elõírás lesz, hogy nem lehet csökkentett gépszemélyzettel dolgozni, a pilótákat nem lehet túlhajszolni, stb. És ilyenkor megint javulnak a mutatók, az olcsó légitársaságok meg csõdbemennek. Jön az állami támogatás, a nemzeti légitársaságok megerõsödnek, egész addig amíg valaki megint ki nem találja, hogy milyen frankó üzlet, ha liberalizálják a polgári légiközlekedést.
Informatika és tudomány
