A mohácsi csatában ott veszett a komplett gyalogságunk, mer egyszerre támadtak a lovassággal, de a lovasság már menekült mire beértek a törökök elé, és aztán sanszuk nem volt menekülni. Több ezer ember, tele külföldi katonával körkörös védelemben délutántól késő estig harcolt úgy, hogy a csata már órákkal korábban eldőlt. Aki megúszta a csata részét, azt végül kivégezték. Nekem van egy olyan érzésem, hogy ezt például lehetett volna értelmesebben. Eleve a komplett csata egy kényszerhelyzet volt, mert rádöbbentek, hogy óriási a túlerő, és a menetből érkező törökre rázavarta Tomori a komplett sereget, hogy kábé ez az egyetlen esélyünk. Ez a része oké, de talán nem a csatamezőn kellene elámulni azon, hogy sansztalanok vagyunk, és csak egy őrült roham az, ami segíthet. Tehát azért érződik, hogy a hadvezetésünk nem volt a toppon úgy, hogy akkora sereg felett parancsnokoltak, ami kb. a legnagyobb volt akkor európai szinten.