"Gyakorlatilag nincs értelme profi gépet venni. Csak annak, aki azzal dolgozik pénzt keres vele."
Régen, a filmes korszakban is így volt. Az átlag embernek meg volt egy point and shoot gépe amivel családi fotókat stb. csinált. Azt meg bõven kiváltja egy jobb telefonos kamera. Volt a digi fényképezõgépeknek egy nagy felfutása kb. 10-15 évvel ezelõttõl, amikor mindenki akart egyet, aztán megvette 1-2 évenként a kétszer annyi megapixeles újat, aztán elhitte, hogy neki DSLR kell mert az az igazi (amikor megjelentek az elérhetõ árú DSLR-ek, elõször a Canon EOS 300D 2003-ban) olyanok is megvették a DSLR-t akiknek nem volt tükörreflexes filmes gépük korábban, cserélhetõ objektívekkel - a "profi" fotózás, mint hobbi a digitális képek könnyû megoszthatósága miatt erõsen terjedt, amíg be nem ütött a válság 2007-8-ban, addig elkölthetõ pénzük is több volt széles rétegeknek (esetleg hitelbõl...) mint manapság, ez véget ért. Így kevesebben fogják évente-kétévente lecserélni, ha már van, vagy egyáltalán venni, ha nem volt eddig se. Valljuk be mesterségesen kreált igényrõl, költséges hobbiról van szó inkább mint ténylegesen szükséges dologról, amíg válság van, addig pedig az utóbbiak élveznek elsõbbséget a családi költségvetésekben. Bár a japán és más gizda turisták nyakában azért továbbra is ott fog fityegni a DSLR a nagy bunkó, árnyékolós obival. :)