Ukrajna geopolitikai felosztása Ukrajna kérdése bonyolultabb, bár geopolitikai összetételének modellje nagyon ha-
sonló. Igaz, ebben fontos szerepet játszik Ukrajna geopolitikai mérete, amely hatal-
mas, kiterjedését tekintve a nagy európai hatalmak méretét felülmúló területi kép-
z&
#245;dmény.
Ukrajna mint állam geopolitikailag teljesen értelmetlen. Sem különleges, egyete-
mes érvény&
#251; kulturális üzenete, sem földrajzi egyedisége, sem etnikai különleges-
sége nincs. Ukrajna történelmi értelmét maga az elnevezése jól szemlélteti - "Uk-
rajna", azaz "okraina" tehát "külterület", "határvidék". A Kijevi Rusz korában a mai
Ukrajna területei jelentették a keleti szlávok államiságának központját, akik számára
abban az id&
#245;ben Vlagyimir (kés&
#245;bb Moszkva) volt a keleti határvidék ("ukraina"),
Novgorod pedig az északi. De ahogy a Rusz szláv államból eurázsiai birodalommá
n&
#245;tt, a legnagyobb központok geopolitikai funkcióinak jelent&
#245;sége radikálisan meg-
változott. A birodalom f&
#245;városa Moszkva lett, Kijev pedig eurázsiai és közép-euró-
pai hatásokat ötvöz&
#245;, másodrend&
#251; központtá vált.
Kétségtelen, hogy az ukrán kultúra és nyelv sajátos és különleges, de minden
egyetemes jelent&
#245;séget nélkülöz. ( ... )
Az ukrán államiság késleltetett fejl&
#245;dését Ukrajna potamikus térképe magya-
rázza, melyen a f&
#245; folyók (a Dnyeszter, a Dnyeper és a többi) egymással párhuzamo-
san folynak.
Ugyanezen okból Ukrajna önálló létezésének (különös en a jelenlegi határok kö-
zött) csupán "cordon sanitaire" -ként van értelme, mivel a geopolitikai orientációju-
kat illet&
#245;en ellentétes elemek nem teszik lehet&
#245;vé ezen ország számára, hogy egé-
szében csatlakozzon akár a keleti, akár a nyugati blokkhoz, azaz sem Oroszország-
Eurázsiához, sem a Közép-Európához. Mindez Ukrajnát marionett-Iétezésre és az
európai thalasszokratikus stratégia geopolitikai kiszolgálására kárhoztatja. Ebben az
értelemben Ukrajna szerepe hasonlít a balti államok szerepéhez. Erre alapozva ko-
molyan tárgyalták egy id&
#245;ben egy "fekete-tengeri - balti föderáció", tehát egy tipi-
kus "cordon sanitaire" - egy olyan romboló geopolitikai képz&
#245;dmény létrehozásá-
nak tervét, mely arra szolgálna, hogy Kelet-Európában labilitást idézzen el&
#245;, és
fegyveres konfliktusok el&
#245;feltételeit teremtse meg. Jelenlegi határok közötti, és je-
lenlegi "szuverén állami" státuszában Ukrajna létezése szörny&
#251; csapás Oroszország
geopolitikai biztonságára, azonos a területére való behatolással.
Egy egységes Ukrajna további létezése megengedhetetlen. Ezt a területet a geo-
politikai és etnokulturális realitások skálájának megfelel&
#245; néhány övezetre kell föl-
osztani.
1) Kelet-Ukrajna (mindaz, ami a Dnyepertó1 keletre fekszik - Csernyigovtól az
Azovi-tengerig) s&
#251;r&
#251;n lakott terület nagyorosz ethnosz túlsúllyal és pravoszláv kis-
orosz lakossággal. Az egész terület kétségtelenülOroszországhoz áll közel, kulturá-
lisan, történelmileg, etnikailag, vallásilag ahhoz köt&
#245;dik. A gyönyör&
#251;en megm&
#251;velt,
technikailag fejlett terület önálló geopolitikai régiót alkothat, széleskör&
#251; autonómi-
ával, de feltétlen és igen szilárd szövetségben Moszkvával. Itt a meridionális integ-
ráció az el&
#245;nyösebb, a harkovi terület kapcsolata az északiabb, tisztán orosz terüle-
tekkel (a belgorodi, a kurszki és a brjanszki területtel) és a konstrukció kiterjesztése
déli irányba.
2) A Krím sajátos geopolitikai képz&
#245;dmény, mely hagyományosan etnikai sokszí-
n&
#251;ségévei t&
#251;nik ki. Kisoroszok, nagyoroszok és krími tatárok népesítik be a Krímet
nagyon összetett térszerkezetben, és három, egymással meglehet&
#245;sen szembenálló
geopolitikai indíttatást képvisel.
A Krímnek közvetlenülOroszországhoz való csatolása széls&
#245;ségesen negativ re-
akciót vált ki a kisorosz lakosságból, és felveti a félszigetnek az ukrán területeken ke-
resztül az orosz rendszerbe való integrálása problémáját, aminek általában véve ke-
vés a realitása. Meghagyni a Krímet a "szuverén Ukrajnának" szintén lehetetlen, mi-
vel ez közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára, és etnikai feszültséget
gerjesztene magában a Krímben is. Valamennyi megfontolás figyelembe vételévei az
a következtetés adódik, hogy a Krímnek különleges státuszt és maximális autonó-
miát kell biztosítani Moszkva közvetlen stratégiai kontrollja alatt, de egyúttal Uk-
rajna társadalmi-gazdasági érdekeinek és a krími tatárok etnokulturális törekvései-
nek figyelembe vétel ével,
3) Ukrajna másik egységes területe a Kijevet is magába foglaló, Csemyigovtól
Odesszáig terjed&
#245; központi rész, ahol etnikailag a kisorosz etnosz és nyelv dominál,
de az uralkodó felekezet a pravoszláv. Ez a pravoszláv Kis-Oroszország önálló, Ke-
let-Ukrajnával kulturálisan rokon és feltétlenül az eurázsiai geopolitikai rendszerhez
tartozó geopolitikai realitás.
4) Nyugat-Ukrajna nem egynem&
#251;. Északon Volhínia, egy külön régió, délebbre
a lvovi terület (Galícia), még délebbre Kárpátalja (a nyugati kiszögellés), s végül
Besszarábia nyugati része. Ezek a régiók eléggé önálló területeket jelentenek. Vol-
híniában az unitusok és a katolikusok vannak túlsúlyban, kulturálisan ez a terület
Közép-Európa katolikus geopolitikai szektorához tartozik. Csaknem ugyanilyen a
kép Galíciában és Kárpátalján is, bár ezek a délebbi területek külön geopolitikai re-
alitást jelentenek. Volhínia történelmileg Lengyelországhoz köt&
#245;dik, Galícia és
Kárpátalja pedig az Osztrák-Magyar Birodalomhoz. Ukrajna besszarábiai földjeit
kevert lakosság lakja, ahol kisoroszok és nagyoroszok keverednek románokkal és
moldávaikkal. Ez utóbbi régió gyakorlatilag teljesen pravoszláv vallású, és pravosz-
láv övezetet alkot, rézsút vonalban Nagy-Oroszországtól a Balkánra, Szerbiáig. A
Besszarábiától Odesszáig terjed&
#245; egész szektort a közép-ukrajnai geopolitikai tér-
séghez kell sorolni, ezért logikusabb a Dnyeper meridionálisan bal parti övezetébe
kapcsolni, amelynek a nyugati határa az Észak - Dél tengely mentén, Rovnótól
Ivano-Frankovszkig nyúlik, s tovább a Dnyeper mentén délen Odesszáig.