"Oroszország, Ukrajna és Belarusz történelme közös. Krím a mi erõdünk. 350 ezer ukrán, 1,5 millió orosz és 300 ezer krími tatár él a Krímben. És olyan népek is, akik nem asszimilálódtak, hanem a terület sokszínûségét adják. A krími tatárok és az ukránok többsége is Oroszországhoz húz a Krímben. A krími tatárok sérelmeirõl és deportálásáról. Másokat is ért megbocsájthatatlan igazságtalanság a történelemben, de ezután biztosítva lesznek jogaik. Krím ezentúl háromnyelvû lesz, orosz, ukrán, krími tatár.
1954-ben az Ukrán Tagköztársasághoz csatolták az Orosz Tagköztársaságtól Krímet, a Szovjetunión belõl. Ez Hruscsov kezdeményezése volt. A történészek dolga, hogy eldöntsék, ez miért történt. Mindenesetre tényi, hogy ez az akkori joggal is ellentétesen zajlott. A Szovjetunió szétesését nem tudta pótolni a Független Államok Közössége. A széteséssel Oroszországot kirabolták. Egy országban aludtunk el, de másnap egy másikban ébredtünk. Lenyeltük a sérelmeket, hiszen nem tudtuk megvédeni az érdekeinket egy szétesõ birodalom romjain. De ezzel az orosz nép sosem békült meg. Krím orosz terület, Szevasztopol orosz város. Ezt mindannyian éreztük. Ukrajna az oroszok testvére &
#8211; és az is marad. Ukrajnán élõsködtek a vezetõ politikusai, akik egyáltalán nem érdeklõdtek aziránt, hogyan is él a nép. Az ukrajnaiak elhagyták az országukat, mert ott nem látnak jövõképet. Oroszországban 3 millióan dolgoztak legálisan, akik 20 milliárd dollárt kerestek. Megértem mindazokat, akik a korrupció és a kevéssé hatékony állam érdekében békésen kivonultak a Majdanra. Igazuk volt. Ez azonban nem vonatkozik az erõszakos akciókra, amelynek végén jött a nacionalista, oroszgyûlölõ, antiszemita fegyveresek puccsa. Ha kételkednek, tudok mutatni bizonyítékot is: Az új, úgynevezett vezetés elsõ lépése a nyelvtörvény érvénytelenítése volt. Bár Turcsinov leállította a törvény aktiválását, de Sztyepan Bandera utódai késõbb végigvinnék a nemzetiségeket sértõ tervet. Ez a krími tatárokat, románokat és magyarokat éppúgy érintené, mint az oroszokat. Nem lehetett nem lépni a kérésre, árulás lett volna, ha nem segítünk. Fontos, hogy elõször a világtörténelemben tényleg a nép mondott véleményt. Azt mondják a nyugatiak, hogy megsértettük a nemzetközi jogot. Hát ez remek. Már az is valami, hogy elismerik, hogy van nemzetközi jog. Ezt köszönjük. Nem kellett bevonulnunk Krímbe. Ott voltunk. ha a Nyugat megtehette Koszovó egyoldalú elismerését, akkor a Krím is elszakadhat. 2010-ben az ENSZ is elismerte, hogy nincs akadálya a függetlenség egyoldalú kikiáltásának, ez nem következik az ENSZ BT gyakorlatából. Márpedig, ha ez így van, akkor nem lehet arra hivatkozni, hogy azért nem érvényes egy népszavazás, mert az adott anyaország alkotmányával ellenes. Ilyen alapon soha, egyetlen terület sem nyerhetne függetlenséget, mert nincs az a vezetõ, aki hagyná, hogy elszakítsanak a területébõl egy darabot. Telekiabálták ezzel az érvvel a világot, most pedig tiltakoznak. Amit lehet a koszovói albánoknak, azt nem lehet a krími oroszoknak? Jogi érv, hogy Koszovóban sokan haltak meg? Ez nem is kettõs mérce, hanem egyszerû primitív cinizmus. Tehát sokaknak meg kell halniuk? Hála Istennek, hogy ez nem történt meg. Megköszönöm a 22 ezer krími ukrán katonának azt, hogy a Krímben nem hallgattak Ukrajna utasítására. A gyakorlat megmutatta, hogy a Nyugat csak az erõben hisz, nem a jogban. Ha kell, ignorálják az ENSZ BT-t és az ENSZ-t. Így volt 1999-ben Szerbiával szemben is, amit hihetetlen, de a huszadik században lebombáztak. Volt talán ENSZ BT határozat errõl? Nem. És Líbiában ugyanez történt. Valóban jogos volt a népek felháborodása Ukrajnában 2004-ben vagy Észak-Afrikában. De a demokrácia helyett csak káosz jött el ezekre a térségekre, mert a Nyugat cinikusan kezelte az eseményeket. Szankciókkal fenyegetnek, de ma is korlátozva kereskedhetünk. COCOM-lista ugyan nincs, de a gyakorlatban ma is sok olyan technológia létezik, amit Oroszország nem vásárolhat meg. Az velünk a baj, hogy nevükön nevezzük a dolgokat, van saját álláspontunk, és megvédjük azt. Nem úgy látjuk a világot, ahogy Amerika. De mindennek van határa. Átlépték ezt a határt, álnokul és amatõr módon viselkedtek. Ideje véget vetni a hidegháborús retorikának. Oroszországnak vannak nemzeti érdekei, amikkel számolni kell, és tisztelni. Ukrajna szétesését nem Oroszország provokálja. Nem akarjuk Ukrajna szétesését, nem akarjuk a déli és a keleti részek elszakítását. Ami a Krímmel kapcsolatos: Volt és marad is orosz, ukrán, krími tatár. De sosem lesz Banderáé. Ukrajnához és Oroszországhoz szólok: ha nem fogunk össze, mindannyian elveszíthetjük a Krímet. Nem a NATO ellen vagyunk, csak az ellen, hogy a saját kertünk alatt igazgassunk. El nem tudom képzelni, hogy mi vendégségbe menjünk a NATO katonáihoz a Krímbe. Nagyszerû gyerekek vannak a NATO-ban, de inkább õk jöjjenek hozzánk vendégségbe a Krímbe, és ne mi. Ha nem döntöttek volna vasárnap a krímiek úgy, ahogy döntöttek, akkor hamarosan NATO-erõk jelentek volna meg a Krímben.
Köszönet a döntésért a krímieknek.&
#8221;
Putyin 2014. március 18.